Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342
szövőipari (Bakái ^—Zsuppán) és a bőripari vállakózásoknál (Schmidt Ignác); A céhes iparosok szintén részt Vettek a szövőipar (Rausch í,őrinc) és à bőripar területén született kezdeményezésekben (Ebenhöch Antal és Kemnitzer János). Meglepő, hogy a fém-; fa-, üveg- és edényiparban még csa kísérlet sem történt fabrikák alapítására. Ennek oka nyilván aá ipar fejletlensége, az ipari foglalkozások nem kielégítő differenciáltsága volt. Még egy fontos jelenségre kell a figyelmet felhívnunk, nevezetesen arra, hogy az ipari fejlődés II. József alatt hirtelen fellendülő íve 1787 után megtörik. I/áttuk, hogy majdnem minden manufaktúra bajba került az 1787 utáni esztendőkben. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fejlődést elősegítő tényezők ekkor már megváltoztak. E kérdések részletes megvilágítására külön fejezetben térünk ki. Buda Buda, bár lélekszáma egyelőre a pestinél még nagyobb volt, az iparfejlődés szempontjából lassanként háttérbe szorult Pesttel szemben. Ez a manufaktúrák alapításával kapcsolatban is meglátszik. A selyemiparban kialakult aránylag kedvező viszonyok pl. Budán alig hoztak eredményt, a manufaktúrák majdnem kizárólag Pesten és Óbudán helyezkedtek el. Igaz, Buda igényeit a közel fekvő Óbuda, s az 1767 óta Budát az állandó hajóhíddal összekötött Pest könnyen kielégíthette. A vállalkozók ezért szívesebben telepedtek meg a kedvezőbb fekvésű Pesten és Óbudán. Természetes, hogy a gazdasági fejlődésből Buda sem maradhatott ki teljesen, ezért néhány manufaktúra megalakulásáról itt is beszámolhatunk. Ösztönzőleg hatott az ipari fejlődésre 1777-ben a nagyszombati egyetemnek, továbbá II. József alatt à kormányhatóságoknak Budára való helyezése. Egyes iparágak pedig Budán kedvezőbb feltételeket tudtak maguknak biztosítani, mint Pesten. Részben ilyen körülménynek köszönheti megalakulását az első komoly budai üzem is. Ez az üzem a Kuny Domokos által 1785-ben létesített fajansz-manufaktúra. Kuny az egész ország beutazása után határozta el, hogy az ország középpontjában fekvő és agyagféleségekkel rendelkező Buda lesz a legalkalmasabb fabrikája számára. 128 A Kuny-féle manufaktúra megalakulásának körülményei a történeti irodalomban eléggé ismeretesek. 124 A budai fabrika keletkezése a XVIII. században Magyarországon állami segítséggel meghonosított fajanszgyártással kapcsolatos. (A fajansz, illetve majolika az agyagból égetett edények és tárgyak egyik fajtája. Az agyagból formázott tárgyakat előbb kisebb hőfokon égették ki, majd ónmázzal borítva és festéssel ellátva nagyobb hőfokon újból égették. 325 ) Az első magyar fajansz-manufaktúrát francia példa nyomán lyotharingiai Ferenc létesítette 1743-ban Holicson. E manufaktúra művezetői állására kapott meghívást a francia származású id. Cuny Domokos, a budai fabrika létesítőjének apja. így Kuny Domokos keramikus családból Származott, s a mesterség tudását 309
