Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

sag, ill. a városi tanács csak szeptember 15-én terjesztette fel a helytartótanácsnak. A helytartótanácsi jóváhagyás után a végrehajtásra csupán 1789 végén, ill. 1790 elején kerülhetett sor, tehát újból a fenyegető árvízveszély küszöbén, az utolsó órában.

83 Az új terv ez alkalommal is csupán töltésmagasításra szorítkozott. A Váci töltésnek az 1775. évi árvízszinthez viszonyított hat hüvelykkel való magasítására, a megrongált soroksári töltés, zsilip és híd javítására s egyes kisebb munkálatokra került ekkor sor. Várady költségkimutatása az ekkor végrehajtott munkálatokat illetően 1851 forint kiadásról számol be.

84 A munkálatokat 1792-ben a soroksári linea melletti töltés építésével fejezték be.

85 Az idővel egyre jobban terjeszkedő város számára az árvízveszély mind nagyobb és nagyobb kockázatot jelentett. így a század utolsó évtizedében kivételesen egy gyökeresebb szabályozási intézkedést is foganatosítottak: a Dunának a hajóhíd körüli szakaszát összeszűkítették hogy ezzel a medret mélyítsék s a víz folyásgyorsaságát fokozzák. A sok költséget jelentő munkálat a tanács és a polgárság körében nem kis aggodalmat ébresztett. A választott polgárság Hülff Bálint tanácsnokot bízta meg a kérdés megoldásával. Hülff a szakértői vélemény elkészítésére Ballá Antalt, Pest megye rendes mérnökét és az országszerte ismert neves hydraulát kérte fel.

86 Ballá arra a kérdésre, hogy „a Duna partnak megmásolása, amely mostanában a városnak sok költségiben tellyett, a Hidnak szépségére vagyon és a víznek kiáradása ellen tsináltatott, az által pedig a Dunának víz árka meg kissebbítetett, hogy ha a víznek ki áradása alkalmatosságával-e a városnak több kára mind sem haszna vagyon-e" megnyugtató választ adott. Szerinte a part összeszorítása semmiféle következménnyel nem járhat, sőt az ennek következtében keletkező folyássebesség a víz fenekén felgyülemlett fahordalékot is el fogja szállítani.

87 Az utóbbi szempont a szabályozás menete érdekében lényeges volt. Ugyanis az effajta munkálatok másik céljának az árvízveszedelem elhárítása mellett a hajózási akadályok eltüntetését jelölték meg.

88 Ez a szempont döntő súllyal érvényesült már ezt megelőzően is. A század első felében a folyamszabályozási munkálatok általában medertisztításra szorítkoztak. 1786 után váltak ezek a munkálatok rendszeresekké, amidőn lebonyolításukra előre megállapított költségkeret állt már rendelkezésre.

89 A helytartótanács ebben az időben különben a part állandó, rendszeres ellenőrzésére is gondot fordított. 1798ban Pest városa is megkapta a vonatkozó rendelkezést, amelynek értelmében a helytartótanács „periodicas reambulationes et respective visitationes littoris suscipiendas ordinet".

90 A felügyelettel megbízott építészeti igazgatóság azonban nem sok jót jelenthetett a város ez irányú intézkedéseiről, mivel három hónap múlva a helytartótanács erélyes hangú felszólításban ismételte meg rendelkezését.

91 Pedig az a lazaság, amellyel a város '— egy-két alkalmat kivéve — ezt a számára életbevágó kérdést kezelte, egyáltalán nem volt indokolt. Az 1795. évi kisebb méretű árvíz után 1799 januárjában újabb, az 17 Tanulmányok Budapest múltjából 257