Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

TÓTH ANDRÁSNÉ POLÓNYI NÓRA Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században A másfél évszázados török megszállás alól felszabadult Buda és Pest vigasztalan közállapotairól a tanulmányok egész sora festett már hiteles és hű képet. Ugyancsak ismeretesek azok a nem kevésbé szomorú és lehangoló látkép- és térképábrázolások is, amelyek a két városról ebből az időszakból származnak.

1 A hajdani virágzó, gazdagságukról s forgalmukról híres városok a pusztulás és rombolás nyomait magukon viselő, szegény kis településekké süllyedtek. Lakóik ekkor a legelemibb életfeltételek megteremtésén kívül egyébre alig gondolhattak. A közös megpróbáltatásból Pest városa — természeti adottságai következtében — talán még jobban kivette részét. A város, alighogy felocsúdott a felszabadító háború pusztításaiból, a Rákóczi-szabadságharc alatt újból válságos éveket élt át. A századfordulóra keservesen megteremtett eredmények a háborús években szinte teljesen semmivé váltak. Az állandó pestisjárványok, majd az 1712. évi pusztító árvíz a nyomorúság oly mélységébe taszította a várost, amilyenre eddigi története folyamán alig volt példa. A közvetlenül az 1712. évi árvíz előtt készült összeírás csupán 141 polgárról számol be. Legtöbbjük koldusszegénységben tengette életét, s közülük — a még nem régen is élénk kereskedelmi életű városban! — csupán 48 űzött valamilyen mesterséget.

2 A pusztulás ilyen fokáról a felemelkedés az első időkben természetesen csak lassan, fokozatosan indulhatott meg. A város külső segítségre nemigen számíthatott, hiszen a kormányzatnak kizsákmányoló s a Rákóczi-szabadságharcot követően egyre fokozódó gyarmati politikája inkább akadályt jelentett, mint támogatást. Saját magának kellett jövendő életformáját kialakítania s szívós munkával kitaposnia azt az utat, amely a jobblét felé vezetett. Ebben a korban a város lakóinak figyelme a mezőgazdaság felé irányult. A felszabadulás után megindult és reményteljes fejlődéssel kecsegtető ipari és kereskedelmi fellendülés a háborús években teljesen megakadt. A kormányzat gazdaságpolitikája sem tette lehetővé a szabadságharcot megelőző évek fejlődésének továbbfolytatását. 1711 után a város kis mezőgazdasági jellegű településként indult el a nyugalmasabb időszak felé, s fejlődésében a kereskedelmi jelleg háttérbe szorult.

3 Fejlődésében a század közepe táján következett be jelentős fordulat. A határ művelhető területeit ekkorra már nagyrészt felosztották, 16 Tanulmányok Budapest múltjából 241