Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth András: Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig = Die öffentlichen Lasten und der städtische Haushalt Pests in der Zeit von der Rückeroberung der Stadt bis zum Freiheitskrieg Rákóczis 213-240

A szerződés megkötése után a kamarai igazgatóság a tanácsot felhívta az 170l-re esedékes 4500 forint befizetésére, ami feltehetően meg is történt, mivel az 1705-ben a repülőhíddal kapcsolatos tartozásokról készített kimutatás ilyen tartozásról nem tesz említést. Viszont már akkor tartozott a két város az 1702. évi bérből 800 forinttal, bizonyos hídfelszerelési (valószínűleg pót-) anyagokért 560 forinttal, az 1704— 1705-ös évek bére fejében 3000 forinttal, összesen tehát 4360 forinttal. Ez arra mutat, hogy az első év után a két város a minimumra csökkentette a bérfizetést, viszont a hídvámot saját céljára szorgalmasan beszedte.

66 Milyen képet mutat e mozaikszerű történelmi adatok után a megmaradt 1703—1704. évi számadáskönyv,

67 amelynek egy 1701-ben kelt kamarai igazgatósági rendelet értelmében a következő rovatokból kellett volna állania: I. Bevételek: 1. porció, 2. városi különadó, 3. vendéglőbérlet, 4. mészárszékbérlet, 5. kövezetvám, vásárpénz, 6. árusítási díj, 7. bolthelyiségek bére, 8. Hüttenzins, 9. polgárfelvételi díjak, 10. büntetések, 11. Siglgeldt. II. Kiadások: 1. bíró fizetése, 2. syndicus fizetése, 3. városi őrmester fizetése, 4. egyéb kiadások. A ránk maradt számadáskönyv rovatai a fenti előírásoknak nem mindenben felelnek meg. A magyar forintra készített számadáskönyv összetett adatai alapján: I. A mintegy 5200 forintot kitevő bevétel a következőképpen oszlott meg (a bevételek százalékos feltüntetése mellett a budai 1703. évi jövedelmek százalékos megoszlása olvasható): Buda 1. bérleti díjak összesen 1129,36 Ft 22% 3% ebből: mészárszék, bormérés 722,61 Ft üzlethelyiségek 328,75 „ újpesti sziget 25,00 „ egyéb bérletek 53,00 „ 2. vásárbevételek összesen ebből: helypénzek kövezetvám 1886,84 „ 421,25 „ 1465,59 „ 36% 3% 3. adóbevételek összesen 1919,11 „ 37% 84% 4. 'Polgárdíjak 216,00 ,, 4% 1% 5,.. egyéb bevételek 46,00 „ 1% 9% A számadáskönyv feltünteti, hogy mely bevételi források nem jövedelmeztek az év folyamán.

68 így öt mészáros tartozott a bérleti díjakkal, hasonlóképpen több kereskedő is. A Rákóczi-szabadságharc katonai mozdulatai is erősen éreztették hatásukat: a vízimalmok, a rákosi szárazmalmok, a kőbánya, valamint az ún. Kis- és Nagysziget után semmi jövedelmet nem lehetett behajtani. Az adóbevételnél feltüntetett, kereken 1920 forintos összegeta számadáskönyv porcióbevételként tünteti fel. A kiadások között azonban 230