Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth András: Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig = Die öffentlichen Lasten und der städtische Haushalt Pests in der Zeit von der Rückeroberung der Stadt bis zum Freiheitskrieg Rákóczis 213-240

meit. Nem javasolta viszont — s ez is gazdaságpolitikai józanságára, vall — jobbágyfalvaknak városi birtokba való adását (maguk bajával is alig tudnak megbirkózni!), a büntető igazságszolgáltatás átengedését valamint az átkelések (mivel ez regale !) városi kezelésbe való adását. Természetesen minden gazdaságpolitikai józansága ellenére ő sem volt ment a kamarai szemlélet bűneitől. Ő is a török rabságot felváltó német elnyomás képviselője volt, azonban mégsem oly tipikus képviselője, mint például Renzing hadbiztos, akinek kegyetlenségét magyar jobbágyok ezreinek jaj szava hirdette. Ezzel magyarázható gazdaságpolitikai elképzeléseinek érdekes utóélete is. 1691. január 25-én halt meg. Utódai a kamaraigazgatói székben — s ezt nyögte évtizedeken keresztül Pest városa — nem léptek nyomdokába. Sem politikai, sem gazdasági szempontból nem vették figyelembe a város érdekeit, s elleneztek minden privilegiális törekvést. Werlein gondolatai — a viszonyoknak megfelelően változott formában — a századforduló várospolitikai küzdelmei során merültek újra fel. Bkkor a kizsákmányoló kamarai igazgatósággal szemben az udvari kamara állt a városi önállósági törekvések mellé, s így vette át Werlein szerepét. Szinte szövegszerűen kimutatható Werlein gondolatának feléledése annak a vizsgálatnak a jegyzőkönyvében, amelyet 1696-ban Palm kamarai tanácsos tartott, s melynek legfontosabb eredménye a második adómentességi korszak volt. A jegyzőkönyv — sok más között — kitért a két város egymástól eltérő jellegére, s határozottan azt a véleményt hangsúlyozta, hogy Buda legyen a közhivatalok, a nemesség és a (birtokos) polgárság székhelye; Pestből (és a Vízivárosból) viszont kereskedővárost kell létesíteni.

15 * A két város pénzügyi helyzetének kutatója Buda esetében előnyben van. Buda város levéltára 1692-től folyamatosan megőrizte a városi számadáskönyveket. így azokból a városi gazdálkodás fő vonalai különösebb nehézség nélkül felvázolhatok.

16 Pest város kutatójának a vonatkozó legfontosabb forrásanyag hiánya miatt sokkal több nehézséggel kell megküzdenie. A városi számadáskönyvek 1900-ban barbár selejtezés áldozatai lettek. így a váz nem áll rendelkezésünkre, ami természetszerűen megnehezíti a másodlagos forrásanyag felhasználását is.

17 Fokozottabb mértékben kellett tehát az eddigi budai vonatkozású kutatások eredményeire támaszkodnunk, ami azonban nem tette lehetetlenné annak vizsgálatát: voltak-e oly pénzügypolitikai tények, amelyek Pesten Budától eltérő fejlődését voltak hivatva biztosítani. Adott keretek közt nem foglalkozhattunk Pest város e korszakának szélesebben értelmezett gazdaságtörténetével, tehát a város társadalmának, társadalmi intézményeinek (céhek, kereskedőtársulatok stb.) gazdasági fejlődésével s e fejlődésnek a várospolitikai helyzet alakulására gyakorolt hatásával. A korábbi kutatás öszefoglalóan foglalkozott ugyan a két város XVIII. századi gazdaságtörténetével, azonban két fontos kérdés tekintetében nem végezte el a szükséges munkálatokat. Nem fog217