Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy Lajos: Pest város XVII. század végi topográfiájának forrásai = Quellen zur Topographie der Stadt Pest am Ende des 17. Jahrhunderts 161-212

37 Kovács i. m. 214. 38 Uo. 215. — Gárdonyi (i. m. 91) tévesen és téves dátummal is (július 9.) úgy értelmezte ezt, hogy ekkor rendelték el az osztrák mintájú telekkönyvek behozatalát. 39 Kovács i. m. 217. 40 Greischernek ez a sérelmezett tevékenysége nyilvánvalóan már az új telekkönyvezés előkészítése volt. Ő készítette a vízivárosi telekkönyvet is. Magát ,,Geographiae Liebhaber"-nek nevezte, bár ez még önmagában nem bizonyítja magasabb műszaki képesítését [Tóth A. i. m. XI. 91). Tevékenységére és tájékozottságára jellemző, hogy az adminisztrátor felkérésére nem Hiltl, hanem ő tett 1696. február 24-én felvilágosító jelentést Knoblach Anna Mária pesti és budai telkei ügyében, s a legnagyobb jártasságot árulja el nemcsak a telkek fekvésének a meghatározásában, hanem a telekkönyvben nem szereplő régi török helyrajzi nevek tudásában is. 01,. KA. Ber. u. Sehr. 1696. febr. 24. N°. 57. 41 Főv. Lt. Pesti Lt. Intimata a. a. 104. — OT,. KA. Ber. u. Sehr. 1695. jún. 30. N°. 45. és 1695. aug. N°. 54. 42 Gárdonyi i. m. 91 — 92. az udvari kamara döntését közli. — 01,. KA. Hofb. 1696. jún. 30. N°. 18. 43 OL. KA. Expeditiones. 1696. szept. 1. N°. 1. 44 Főv. Lt. Pesti Lt. Telekkönyvi iratok gyűjteménye. Telekkönyvek (38/1). 45 Römer (i. m. 110) még csak valószínűsíteni tudta, hogy „az első rendes Számozás, melynek a telekkönyvben nyoma van, csak József császár idejében történt és azóta többször ismétlődött". II. József kora után általában 10 évenként újra számozták az egyre növekvő város telkeit. 46 Főv. Lt. Pesti Lt. Telekkönyvi iratok gyűjteménye. 38/8. II. József-kori telekkönyv mutatója. 1786. 47 Bz az adóösszeírás két példányban maradt fenn. Az egyiket az OL példánya alapján — igen röviden — ismertette: Tagányi K., Pest városa kétszáz év előtt. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle (1895) 78—79. — A másikat a budai levéltár lajstromozatlan iratai között találta meg Gárdonyi Albert, aki a Föld és Ember c. folyóirat 1926-os évfolyamában ismertette. — Az összeírás keletkezésére vonatkozólag: Bakács I., A dicalis összeírások. A történeti statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József. Bp. 1957, 6. fej.: „Az 1696. évi összeírás és a XVIII. századi adózási rendszer." 48 Az egyik Ivanitsch Márton, akiről megjegyzik, hogy a plébánián lakik, a másik Lasiz Péter hajóhivatali tiszt, aki a városon kívüli allodiuma miatt került az adóösszeírásba. 49 Tagányi (i. m. 78) nyilvánvalóan számítási hiba következtében 228-ra tette a pesti házak számát. — Az 1696. évi összeíráshoz készített és ahhoz mellékelt Summarium totius conseriptionis civitatis Pesthiensis az összes házak számát 216-ra teszi. Ennek az oka az, hogy az összesítésnél a kunyhókat és a felépítetten házakat nem vették figyelembe. 50 Későbbi betelepítésük az 1696 után kiadott teleklevelekkel is igazolható. L. Nagy QUELLEN ZUR TOPOGRAPHIE DER STADT PEST AM ENDE DES 17. JAHRHUNDERTS Seit der im Jahre 1873 erschienenen Arbeit F. Römers (A régi Pest = Das alte Pest) ist für die Zeichnung einer topographischen Karte der Stadt Pest (der heutigen inneren Stadt) kein zusammenfassender Versuch angestellt worden. Romer projizierte den in 1696 vorhanden gewesenen Zustand und dessen Änderungen auf eine in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts verfertigten und von ihm neugezeichneten Karte, die auch heute noch brauchbar und nützlich ist. Unumgänglich notwendig ist es jedoch, daß man sämtliche der Topographie 210