Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107

kereskedelmet, s bár a prágai vásárok révén észak felé is eljutott magyar áru — főként a rabszolga —, a kelet és nyugat közti nagyarányú tranzitókereskedelem ebben a korszakban sem a magyar földön át bonyolódott le.

13 A X—XI. századi kereskedelem hordozói elsősorban mohamedán dunai bolgárok, oroszok és zsidók voltak. Pest esetében korai telepeik egyikét is ismerjük.

14 Ezeket az eredményeket a csak néhány évvel ezelőtt felfedezett XII. századi keleti forrás teljes egészében megerősítette.

15 A gazdasági háttéren kívül ma már többet tudunk városainkról építészeti szempontból is, s ezt a régészetnek és a városképi vizsgálatoknak köszönhetjük.

16 Ha nem is értünk el még olyan kiemelkedő eredményeket, mint a lengyelek, a műemléki topográfia és a városképi vizsgálat kötetei mégis megbízható segítséget nyújtanak a történésznek éppen azon a területen, ahol régebben a legbizonytalanabbnak látszott az adatok értékelése, és — tegyük hozzá — azon a területen, amely igen fontos, mert a magyar forrásanyag ebben a korban a legsoványabb. Talán nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a magyar várostörténet első fejezete ma — 25 évvel Pleidell munkájának megjelenése után — már nagy vonásokban felvázolható. Véleményünk szerint nem a római kontinuitásban,

17 hanem inkább az ázsiai várostípus elterjedésében kell keresnünk az első fejezet lényegét, s megjelölnünk azokat a kétséges kérdéseket, amelyek csak ásóval lesznek megoldhatók a jövőben is. * „Bács ismert és híres város a régi székhelyek [vagy: nagy városok] között. Piac és vásár, kézművesek és görög tanulók vannak benne. A lakosoknak szántóföldjük és népes vidékük van. Az árak alacsonyak, mert sok a gabonájuk" — írja a XII. század derekán Idrisi arab geográfus.

18 Kortársa, Abu Hamid, aki 1150 és 1153 között hazánkban tartózkodott, azt írja, hogy a magyar városok Bagdadhoz és Iszfahánhoz hasonlóak.

19 Ez a két munka és a belőlük vett idézet már egymagában véve is elegendő lenne annak a ténynek leszögezéséhez, hogy Magyarországon már a XII. század derekán, tehát a nyugati telepesek első nagyobb csoportjának megérkezése előtt is voltak város jellegű települések. Ha pedig az arab írók megállapítását más forrásokból vett ismereteinkkel kiegészítjük, akkor még világosabb képet rajzolhatunk arról a néhány telepről, amely városi jelleggel rendelkezett. A magyar királyság első századában, de talán már azt megelőzőleg is a fejedelem, illetve a király és a gyula székhelyén, az elhagyott és romokban heverő római városok és erődítmények helyén, a szlávok által is fenntartott várakban,

20 így elsősorban Esztergomban, Fehérvárott, Veszprémben, Óbudán, Csanádon, Győrött, valamint Pécsett, Nyitrán és Pesten olyan központ jellegével bíró telepek jöttek létre, amelyekben a lakosok ipart űztek, délről és keletről importált fényűzési cikkekkel, a magyar föld nyersterményeivel és háború esetén rabszolgával kereskedtek. A felsorolt telepek legnagyobb része a kereszténység megszilárdulásával egy időben jelentős egyházi intézmények székhelyévé vált. 20