Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy Lajos: Pest város XVII. század végi topográfiájának forrásai = Quellen zur Topographie der Stadt Pest am Ende des 17. Jahrhunderts 161-212

(Clafter) adatnál nem részletesebbek, és ennél is általában megjegyzik, hogy: mintegy (bey) hány Clafter, tehát utalnak az adat pontatlanságára. Igen sok esetben a telekhosszúsági adatokat teljesen mellőzték. Tehát ezeknek a méretadatoknak térképre vetítése nem vezetett volna eredményre. Arra azonban alkalmasnak mutatkoztak, hogy a II. Zaiger pontosabb méretadataival való összehasonlítás során mint a telekformát meghatározó adatokat használjuk. Az I. teleklevél-jegyzőkönyv segítségével csak 79 telket tudunk a II. Zaiger számával azonosítani. Az így azonosítható telkek térképre vetítése után a legtöbb esetben meg tudjuk határozni a felvétel irányát, a telekszámozás területi rendjét (amely eltér a II. Zaigerétól és az 1696. évi adóösszeírásétól is), s ennek ismeretében az I. Zaiger adatain végigmenve, telekről telekre haladva, a sarokházak helyhezkötése után, a méretadatok figyelembevételével és ezeknek az adatoknak a II. Zaiger méretadataival, valamint sorrendjével való összehasonlítás során az I. Zaiger számainak nagy része, összesen 262, térképen rögzíthetővé válik, s a hiányzó 15-nél is meg tudjuk jelölni, hogy körülbelül a város mely pontján helyezkedett el. így tehát pontosan meg lehet határozni a török uralom alól való felszabadulás utáni Pest alaprajzát, s a térképen ábrázolni tudjuk, hogy melyik telken milyen épület és az milyen állapotban volt. ADATTÁR A telkek azonosításához szükséges adatokat az Adattárban közöljük, az I. Zaiger számainak sorrendjében haladva, telekről telekre. Minden egyes teleknél a következő adatok szerepelnek: Az első sorban a telek számváltozásai az I., II., III. Zaiger és a II. József-kori telekkönyv szerint. (Az egyes telekkönyvek számait kötőjellel választjuk el. Ha időközben telekosztódás történt, ezt vesszővel jelöljük, tehát pl. 6—6—6, 597, 651—577, 578, 579.) A számváltozások után a) alatt közöljük az I. Zaigernek, b) alatt a II. Zaigernek az egyes telkekre vonatkozó leírását. A Zaigerek szövegéből a mértékegységeket rövidítve adjuk (cl. = Clafter, sch. = Schuh), a II. Zaiger szövegéből pedig elhagyjuk a telek fekvésének meghatározására szolgáló szomszéd birtokosok neveit, ezt azonban minden esetben kipontozással jelöljük. Ezután c) alatt közöljük az 1696. évi adóösszeírásból az egyes lakosok tulajdonában levő házak leírását. Az összeírásban rendszeresen előforduló contignatio és cubiculum szavakat rövidítve contign., illetve cubic, alakban adjuk. A telek-, illetve házleírások után új sorban közöljük az egyeztetés bizonyítékául is szolgáló birtokosok neveit, a), b), ej-vei utalva arra a forrásra, ahonnan valók. A birtokosok neveit az első forrásban előforduló alakban közöljük, de zárójelben sorban feltüntetjük a többi forrásban előforduló változatokat is. Az Adattárhoz két Függeléket csatoltunk. Az elsőben a II. Zaigerben szereplő, de az I.-vel nem azonosítható telkeket közöljük az Adattár 171