Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy Lajos: Pest város XVII. század végi topográfiájának forrásai = Quellen zur Topographie der Stadt Pest am Ende des 17. Jahrhunderts 161-212

NAGY LAJOS Pest város XVII. század végi topográfiájának forrásai 1873-ban jelent meg Rómer Flóris könyve „A régi Pest"-ről. Ő még látta itt-ott romjaiban a régi várost, az induló nagy építkezések munkája közben, a csatornák és épületek alapjainak ásásakor, valamint a bontásra kerülő barokk lakóházak és paloták falaiban a középkori köveket. Ekkor merült fel benne a gondolat, hogy „Pest városa műemlékeiről, régiebb építményeiről és erődítéseiről lehetőleg kimerítő egyediratot" nyújtson. Érezte, hogy ezzel sietnie kell, mert mint írta, „arra intenek fölötte lázas haladásunk rohamai, és azon mindent újító és sarkából kiforgató viszketeg, mely egyáltalán tabula rasa-t tervez, hogy ne is legyen előkép, mellyel mai ephemer teremtményeinket, mintegy szégyenítőleg összehasonlítani lehessen". Célja az volt, hogy „az, ami még irattárainkban fellelhető, de talán már nem sokára a hasztalan lom közé fog hányatni, megóvassék; a mit öregebbjeinktől még tanulhatunk, fenntartassék, közzététessék; egy szóval, mentessék meg mindaz, mi majd valaha hazánk fiait rendkívül gyorsan emelkedő és terjedő városunk ősrégi magvárói, a napról napra mindinkább változó és majdan föl nem ismerhető pesti belvárosról hiteles kútfők nyomán, igen szorgalmas fürkészések után még ma kitudható és bebizonyítható". Rómer könyvének különös és máig maradandó érdeme, hogy „tüzetesen" tárgyalta „Pestnek a török csapás után való újjászületését", s munkáját „levéltári fürkészések" adataiból építette fel. Felismerte azt, amit a későbbi egyedírók, monográfusok sajnos elfelejtettek, hogy milyen megbecsülhetetlen történelmi anyag lappang, „nemcsak az okmányokban, a pörös iratokban, az ülések jegyzőkönyveiben, hanem a telekkönyvek régibb köteteiben, a városok számadásaiban és egyéb bármily csekély értékűeknek látszó iratokban is". Tudta azt, hogy a monográfusnak nem lehet többé a fő feladata, hogy „a nyomtatványokban elszórt adatokat szép, hangzatos szavakkal összefűzze: quodlibet gyanánt összevissza hányja, vagy ragyogó irállyal a világ — vagy a hazai történelem mezején kopott általánosságokban tündököljék". Rómer Flóris „többhavi vakoskodás"-a eredményeiből nemzedékek éltek, pedig ő csak úgy gondolta, hogy „korszerű adalék gyanánt fog ezen vázlat tekintetni, mivel oly kérdéseket is szellőztet, melyeket eddigi íróink figyelmükre nem igen méltattak". Ő „más szaktársakat hasonló kísérletekre" buzdított,

1 de azok, néhány hasznos, de szerény kivétellel csak az ő adatainak felhasználásáig jutottak el. Rómer óta nem történt 11 Tanulmányok Budai est múltjából 161