Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146

127 /. Tkalëic, Monumenta historica episcopatus Zagrabiensis. I. köt. 160 128 Uo. 129 Fontes verum Austriacarum. 11/11. köt. 188—189. Ez azonban tulajdonképpen városi pecsétes magánoklevél (nyugati hatás). Az első igazi városi kiadvány 1276-ból való: Házi J„ A városi kancellária kialakulása Sopronban. Soproni Szemle X (1956) 202. 130 G. Fejér, Codex diplomatics. V/2, köt. 308-309. 131 A pecsét képét sokszor közölték. L. pl.: Seyler i. m. 391. kép. — Első oklevelét már a villicus de Tyrna adja ki, míg IV^Béla 1238-as kiváltságlevelében még Zumbothelnek nevezi. Szentpétery I., Az Arpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, I. köt. Bp. 1923, 647. sz. 132 Rogerii Carmen Miserabile, Caput 40. Szentpétery, Scriptores... II. köt. 585. 133 Esztergom két oklevelében a második helyre került az intitulatio, 1284ben (Mon. Strig. II. köt. 181) és 1291-ben (uo. II. köt. 311-312). 134 „Nos" nélkül csak néhány esztergomi privilégiumot ismerünk. 1272: Bp. oki. eml. I. köt. 126, és 1330-tól majdnem minden esztergomi: Mon. Strig. III. köt. 204. stb. 135 Fehérvár 1270. évi privilegiálisában ,,et duodecim iurati" név nélkül {Dl. 83130). Esztergom első fennmaradt oklevelében is csak „maior ville, ceterique «cives de Strigonio" áll. 136 Omnibus Christi fidelibus: arengás oklevelekben: Buda, 1333: Mon. Strig. III. köt. 222; Korpona, 1316: Anjoukori Okmánytár. I. köt. 391; Esztergom, 1331, 1332: Dl. 2691; Mon. Strig. III. köt. 204. - „Universis Christi fidelibus" gyakori arenga nélkül esztergomi oklevelekben, rajtuk kívül előfordul Nagyszombat első kiadványában. 137 1318-tól szóról szóra ez az állandó budai formula. Veszprémi Káptalan Orsz. levéltára. Instr. Regn. P. 257. stb. 138 Ugyanazon oklevelekben van meg, ahol az önálló oklevélrészként használt adresse. 139 Négy arengás oklevelet ismerünk ebből a korszakból „Ea, que aguntur in tempore ..." (Buda, 1333), „Peritorum Providentia hoc remedium reperiens ..." (Korpona, 1316) és „Quia res gesta labitur ..." (Esztergom, 1331, 1332) kezdetekkel. — L. a 136. jegyzet. 140 Budának a 124. jegyzetben idézett oklevele. 141 Zágráb, 1291, 1324: /. Tkaléié, Monumenta civitatis Zagrabiensis. I. köt. 67, 100; Pozsony, 1311, 1323: Mon. Strig. II. köt. 643, III. köt. 29. 142 Esztergom, 1284: Mon. Strig. II. köt. 181. 143 ív. 137. jegyzet. 144 Hiányzik Fehérvár idézett 1270. évi (1. 135. jegyzet), Esztergom 1284. évi <1. 142. jegyzet) és Pozsony 1345. évi okleveleiben (Mon. Strig. III. köt. 588—589). 145 1318-tól ez a formula (1. 137. jegyzet). 146 De pl. Bakabánya, 1345: „pendentis et autentici sigilli nostri munimine", Mon. Strig. III. köt. 565-566. 147 Pl. Esztergom 1272. évi oklevele egyszerűen sigilli nostri muniminét említ, pedig kettőspecséttel volt megerősítve (Bp. oki. eml. I. köt. 126—127). Ez különben gyakori Esztergomnál. 148 Buda összes privüegiálisa — eltérően a többi városétól — csak a rektor és a (megnevezett) tunc pro tempore iurati ipsius castri nevében szól, a többi polgárt soha sem említi. Ezzel szemben első ismert pátense (1295: Bp. oki. eml. I. köt. 290—291) kivételével összes pátensét a rector, iurati et universi cives nevében adja ki (1326: Dl. 2350, 1329: Mon. Strig. III. köt. 150; 1330: uo. 157-158 stb.; 1346: rector, iurati et universitas civium castri, Dl. 100032), akár a többi város. 149

1/ásd előző jegyzetben idézett 1330. és 1346. évi okleveleket. 150 1295 körül: Buda, Pécsi Püspöki levéltár. Manuscripta AA. III. 20; Nagyszőllős és Nagyszász, Hazai Okmánytár. VII. köt. 308; Németi, uo. 313; 1299 körül: Németi, uo. 277; 1325 körül Erzsébet királynéhez Nagyszombat kérvénye: Anjoukori Okmánytár. II. köt. 234. 151 Buda a szepesi ispánoknak (1322): Dl. 40409; Sebes városa Nagyszebenihez: Zimmermann—

Werner, Urkundenbuch. I. köt. 219. 135