Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146

telepnek is Pest nevét adják, amely így jogutódja lett a régi Pestnek. Nyilvánvaló, hogy a felköltöző pestiek magukkal vitték városuk eddigi pecsétnyomóját. A régi pesti pecsét a ma is meglevő 1292-ből való lenyomat mintája volt, tehát előlapján vágásos pajzsot, hátlapján leoninus körirattal ellátott háromtornyú várat ábrázolt; Csak az előlap körirata nem volt azonos a ma is meglevő pecsétével. Az előlapon ugyanis akkor nyilván egyszerűen Pest castrumnak nevezték a várost. Amint azonban a század vége felé a régi Pest megint bizonyos önkormányzatot nyert el, szükségessé vált a körirat megváltoztatása. Ezért a 70-es évek végén vésett új pecsét megtartotta ugyan elődje formáját, azonban a főlapon megváltozott a felirat. Az új feliratban (Sigillum növi castri Pestiensis) már utaltak az új településre. A hátlap, a vers miatt, változatlan maradt. Bár Pest újabb pecsétjéről, a XV. századig nincsenek adataink, valószínűleg annak ábrázolása már ekkor létrejött. Az új pecsét lényegében a budainak leegyszerűsített formája lett: háromtornyú helyett egytornyú vár

242 (20—21. kép). Ez is mutatja Pestnek Budához képest alacsonyabb jogállását. A budai pecséthasználat további alakulása : A XIII. század második felétől tehát a kettőspecsét Buda főpecséte. Használatának formái már ebben a században kialakulnak. Az evvel ellátott oklevelek már formailag is különböznek az egyéb városi kiadványoktól. Inritulatiójukban a város fejének nevén kívül a teljes tanácsnévsort is feltüntetik, és az oklevelet mindig függőpecséttel látják el. Úgy gondoljuk, hogy már az első fennmaradt budai oklevél, Walter rektor ítéletlevele is a városi kettőspecséttel (akkor az még valószínűleg az eredeti pesti pecsét) volt megerősítve.

243 Mindvégig a kettőspecséttel ellátott okleveleket hívják egyedül privilegiálisnak, és a kettőspecsétet viszont authentikusnak.

244 A kettőspecsét ennek folytán oly nagy kincse a városnak, hogy csak a legfontosabb ügyekben használják. Kevésbé lényeges tárgyú oklevelekre, nem befejezett jogügyleteket írásba foglaló kiadványokra, missüisekre már kezdetben más pecsétet használ a város, a már az előbbiekben leírt vágásos pajzs, két tornyocska kombinációs pecsétet.

245 Ez a pecsét is megmarad a XVI. századig, azonban jelentőségében lényeges változás áll be. A nagypecsét használatának körülményessége,

246 a vele ellátott oklevelek magasabb kiállítási díja

247 szükségessé tette a nagypecsét teljes értékű helyettesítését. A XV. század elejétől egyszerre igen ritkán találkozunk kettőspecsétes budai kiadványokkal, ezzel szemben majdnem minden bevallást a vágásos-tornyos egyszerű pecséttel erősítenek meg. Bár soha sem nevezik annak, használalata és jogi jelentősége teljesen megfelel a királyi, titkos pecséteknek,

24

? úgyhogy a továbbiakban annak nevezzük. Használati formái már a XIV. század elején kialakulnak. A vele megerősített pátensek a pestújhegyi várnak nevezett város megnevezett elöljárója és az esküdtek nevében kelnek, corroboratio van, amelyben azt is megigérik, hogy bemutatás esetén privilegiális formában fogják átírni.

249 Jogi jelentőségének váltó128