Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146
A budai pecsét ábrázolásának magyarázatául az előlapból kell kiindulni. Ez, mint említettük, hétszer vágott pajzsot mutat, ami nem más, mint az ún. Árpád-házi családi címer, amit Imre király 46 használt először. Nem véletlen ez, hisz Európában mindenütt a tulajdonos címerének felvétele a városi pecsétek egyik leggyakoribb csoportjának jellegzetessége. 47 A magyar királyi városoknál hol a kettős kereszt, hol a vágásos pajzs, az Anjou-korban a liliomokkal kombinálva, hol pedig ezek összekapcsolása jelzi a királyi földesuraságot. 48 Nemcsak a városok veszik át így sokszor a király címerét, hanem az országos főméltóságok viselői is gyakran alkalmazzák hatalmi jelként az országcímer elemeit pecséteiken. 49 A vágásos pajzs használata korjelző jelentőségű. Imre és II. András pecsétéin és pénzein állandóan ott találjuk a vágásos címert, 50 ami azonban IV. Bélától az Anjoukig eltűnik. 51 Nem tartjuk valószínűnek, hogy egy olyan jelentős királyi város, mint Buda, olyan királyi címert vésetett volna pecsétjére, amely akkor nem volt szokásban. Ezek szerint a pecsét előlapját nem helyezhetjük sokkal későbbre II. András halálánál. Azonban nem is előzhette meg nagyon ezt az időpontot, hiszen Buda pecsétje csak hétszer vágott, ami II. András utolsó nagypecsétjének hatására mutat. 52 A korábbi királyi pecsét kilencszer vágott pajzsot tartalmazott, 53 ami megfelel az esztergomi nagypecsétnek. Már előbb rámutattunk arra, hogy hazánkban a kettőspecsét a XIII. század első felében volt csak — az uralkodóiakat leszámítva — használatban, ami összevág a vágásos pajzs felvételének időpontjával. Ha megvizsgáljuk Európa-szerte a városi pecsétábrázolásokat, összehasonlíthatatlanul a legtöbbön vár, városkép, esetleg egyes épületek láthatók. 54 Ez a pecsétkép-típus, amelyet a francia szfragisztikusok mintájára topográfikus ábrázolásnak nevezhetünk, nemcsak városoknál, hanem uralkodóknál, főuraknál és egyházi testületeknél is előfordul. Nemcsak pecséteken, de pénzeken is megtaláljuk, így a friesachi dénárokon és azok mintájára magyar pénzeken is. 55 E típus eredetéről és jelentéséről nem találunk az irodalomban egységes állásfoglalást. Minden jel arra mutat, hogy ókori eredetű, ugyanis antik pénzeken számtalanszor láthatunk a középkori topografikus pecsétekhez és pénzekhez hasonló ábrázolásokat. 56 Az antik példát a római birodalom területén alakult germán államok, majd az ő mintájukra Nagy Károly is átveszi. Véleményünk szerint a típus elterjedésében ennek volt a legnagyobb jelentősége. A frank császár egyik bulláján ábrázolt kéttornyú épület alatt már a „Roma" aláírást láthatjuk; 57 és ez példát mutatott az egész nyugati birodalom számára városoknak egyes épületekkel való jelölésére. Károly pénzein ugyancsak találunk épületábrázolást, a Christiana Religio körirattal ellátott templomot. Ez a templomábrázolás azután hosszú ideig megmarad a pénzeken, eleinte még a Christiana Religiót, 58 de már Károly utódától a pézverde helyét (pl. Regia Civitas= Regensburg) jelenti. 59 A jelentésváltozás nyilván a császári bulla befolyására történt. A XI. századtól kezdve a XVI. századig minden császári és római királyi bulla hátlapján ott van az Aurea Roma felirattal és a Roma caput mundi kezdetű leoninus körirattal ellátott Róma-ábrázolás. 60 Majdnem min114
