Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146
seik majdnem mind kettőspecséttel pecsételnek. 16 A kettőspecsét divatja, bár a X. században Dél-Itáliában már ismerték, Angliából indult ki, elterjedt Skandináviában, Dél-Franciaországban, később Ausztriában és Csehországban is, míg Észak-Franciaországban és a német területeken inkább ellenpecsétet használnak. A városok közül azonban csak az angol, skandináv és dél-francia városok pecsételnek érempecséttel. 17 Nálunk az esztergomi pecsét hátlapján látható „secretum" kifejezés nyugat-európai hatásra mutat, ez azonban hazai közvetítéssel is eljuthatott Esztergomba, ugyanis Kán nembeli Gyula kettőspecsétjén is megtaláljuk a „secretum" szót. 18 Két kettőspecsétet használó városunk pecsétjei eredetének kérdését tehát még nyitva kell hagynunk. A következő probléma, amit meg kell vizsgálnunk az, hogy a pecsét melyik oldalát kell elő-, és melyiket hátlapnak tartanunk. Általában véve mindig a címeres oldal a hát-, és a képes oldal az előlap. így van ez a királyi pecséteknél, de ezt igazolja az esztergomi pecsét secretum kifejezése a címeres oldalnál, továbbá a pénzek. 19 A szakirodalom is általában a vágásos pajzsot tekintette reversnek, egyedül Nyáry és Gárdonyi volt a kivétel, akik — bár ezt nem indokolták — a várábrázolást tartották hátlapnak. 20 Az eredetit megtekintve a felfüggesztés módja inkább Gárdonyiak ellen szólna, de a feliratok kétségkívül nekik adnak igazat. A városi pecsétek feliratai nagy többségükben Sigillum (vagy csak rövidítve S) szóval kezdődnek, és ehhez kapcsolják a pecséttulajdonos nevét (Sigillum civitatis N, vagy civiumde N stb.). 21 Ilyenek nálunk is a legrégibb városi pecsétek feliratai. 22 Olaszországban azonban ez a típus viszonylag ritka, helyette többnyire egy hexametert (ritkábban pentametert) találunk, amely a cezúránál rímel (ún. leoninus). Bár sokszor utal a felirat a város nevére is, ez nem következetes. Gyakran jelmondat, vagy a város valamely tulajdonosának kiemelése, és így történeti forrásértéke is van. 23 Jelmondatszerű feliratot látunk a legrégibb német városi pecséteken, a Rajna-vidék püspöki városaiban, ezek azonban nem leoninusok. 24 Mind az olasz, mind pedig a rajnai városok pecsétjei azonban egyszerű pecsétek, és így nem hozhatók kapcsolatba a budai pecséttel. Rajtuk kívül leoninus köriratok találhatók francia, angol és skandináv területeken, sőt nemcsak városoknál, hanem egyéb pecséttulajdonosoknál is. 25 Érdekes, hogy itt a leoninus feliratot alkalmazó terület majdnem egybeesik a kettőspecsét elterjedési körével. 26 Buda városa pecsétje kettőspecsét, a várábrázolású oldal pedig jelmondatszerű, tehát ennek a nyugat-európai területnek pecsételési gyakorlata választ adhat arra, hogy Buda pecsétjének melyik oldalát kell előlapnak tekintenünk. Minden esetben, ha a jelmondat csak az egyik oldalra van felvésve, az a hátlapra kerül, előlap pedig a szokásos típusú. A legjobb példa erre a norvég Bergen város kettőspecsétje. Hajót ábrázoló előlapján a szokásos (Sigillum és a város neve) körirat, míg háromtornyú várat mutató hátlapjára leoninus hexametert véstek. 27 A legrégibb leoninus körirat, a császári bullákon évszázadokon keresztül olvasható „Roma caput mundi. . .", szintén a pecsét hátlapján található, ami — és ez szintén érdekes — mindig Róma városát ábrázolja vár vagy látkép formájában. 28 111
