Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

óta a Habsburg-birodalom területén tartózkodott, s „ezen idő alatt különféle gőzmalmokban a legjobb sikerrel működött."

73 Hogy milyen minőségben működött nyolc különféle gőzmalomban (ennyi működési bizonyítványt említenek az iratok), azt nem sikerült megállapítani. 1856-ban mint az Ördögmalom bérlője lisztkereskedési engedélyt kapott Pest városi tanácsától

74

. 1858-ban a bérelt malmot átalakíttatta gőzmalommá és dec. 1-én 5 kőjárattál helyezte üzembe.

75 1861 végén engedélyt kért a pesti tanácstól gőzmalom építésére a Lipótvárosban, a Cukorfinomító gyár közelében, a Kund Vilmos-féle telekből vásárolt 2000 • -ölnyi területen. A 401 /1 helyrajzi számú telken, amelyet a Tüköryféle sörcsarnoktól, illetőleg kerttől csak egy kocsiátjáró választott el (10. sz. kép.), a közvetlenül a Dunához vezető úton egyemeletes lakóépületet és a telek hátsó traktusán ,,egy rendes gőzmalmot" kívánt építeni. 1862-ben a malmot fel is építette, amely kétemeletes volt, s minden emeleten egy nagy helyiségből állt, míg a földszintet a kazán és a gépház foglalta el.

76 Majd egy negyedszázadig terjedő szünet után tehát ismét Pesten keletkezett egy gőzmalom, amelynek üzeme 1862. november 10-én 7 kőj arattál indult meg.

77 Haggenmacher Henrik új malma nem volt lényegesen nagyobb teljesítményű, mint korábbi bérleménye, az 1862ben 36 munkással dolgozó Ördögmalom.

78 Bár nem tudjuk megállapítani, hogy Haggenmacher Henrik mint molnár vagy mint gépész dolgozott-e a malomiparban, mielőtt az Ördögmalom bérlője lett, az a tény, hogy tíz év alatt nyolc ausztriai malomban működött mint alkalmazott, már magában is azt mutatja, hogy nem tőkésként érkezett Magyarországra. De ezt bizonyítja az a l tény is, hogy 1856-tól 1862-ig nem tudott saját malmot létesíteni, hanem bérlőként működött, eleinte céhesipari keretben, s csak az 1860 körüli évektől mint gyáros. 1862-ben a malomépítési engedély megszerzésével kapcsolatosan 36 263 frt 45 kr alaptőkét mutatott ki, amelyhez még az 1000 D-nyi telek értékét (kb. 10 000 frt) hozzá kell számítani. Ez az összeg nem üti meg a korabeli nagytőkés vagyonának színvonalát, —

s feltehető, hogy ezt a tőkét már az Ördögmalom bérlőjeként szerezte. Ezért úgy véljük, hogy ebben az esetben a céhes iparból kinövő, szerves ipari fejlődés ment végbe, s nem a külföldi tőke behatolásáról volt szó. Haggenmacher Henrik pályafutása sok hasonlóságot mutat Ganz Ábrahám pályájával. Semmi esetre sem lehet azonban Haggenmacher Henrikről azt állítani, hogy ,,külföldről jött nagy-vállalkozó volt, aki a magyar malomiparban jelentős szerepet vállalt" — amint ezt L,ederer Emma „Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon" című munkájában állítja.

79 Az Ördögmalmot 1862. nov. 1-től új bérlő, Fischer S. bérelte. A pest-budai malmok fejlődése tehát vegyesen, a külföldi és hazai kereskedelmi tőke ipari vállalkozásai, az iparos kereskedővé válása és a céhesipar szerves továbbfejlődése útján ment végbe, kizárólag egyéni vállalkozások formájában. 345