Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

dalomlevél hathatós támogatásával. A szabadságharc éveiben a kiéleződő nemzetiségi ellentét miatt a város magyar lakosságának túlnyomó többsége elvándorlásra kényszerült. Ez a német elem újabb megerősödését jelenti. így a város 1711 ntán a korábbiaktól lényegben eltérő társadalmi körülmények között indul el a békés fejlődés útján. JEGYZET 1 Károlyi A., Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Átd.: Wellmann I. Bp. 1936, 381 — 382., valamint Báwévy György, Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban. Tanulmányok Budapest múltjából (a továbbiakban: TBM) V. kötet. Bp. 1936, 245. 2 Erre bővebben Nagy L., Rácok Budán és Pesten (1686—1703) c, jelen kötetben megjelent tanulmányában. 3 Horváth Gyula, Pest város XVII. és XVIII. századi magyar lakossága. Történetírás, 1937 (I) 271-6. 4 „Kamara" alatt a továbbiakban — ha külön nem jelöljük — a bécsi udvari kamarát értjük. 5 Bánrévy i. m. 259. és Gárdonyi Albert, Pest város újratelepítése a török hódoltság után. Föld és Ember, 1926 (VI) 88. 6 Budapesti 1. sz. Állami Levéltár, Pesti levéltár (a továbbiakban : P.) Intimata archivi antiqui (a továbbiakban : Int. a. a.) 168. — Egységesen „kamarai igazgatóság" névvel jelöljük a Cameral-Inspektiont, ill. 1690-től CameralAdministr ationt. 7 H, Pálffy Ilona, A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. Domanovszky Emlékkönyv. Bp. 1937, 474—487. 8 Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig. TBM XI. köt. Bp. 1956, 34-35. 9 Országos Levéltár (a továbbiakban : OL) Cameral Administration von Ofen (a továbbiakban : CA) Hofbefehle 1686. júl. 7., aug. 16., okt. 15. 10 A korai időkben elsősorban a katonaság panaszkodik, általában az accisa miatt, mely a katonaságot is sújtja (OL CA Hofbefehle 1686 dec. 7). A kamara tudatosan is igyekezett borsot törni a katonai szervek orra alá ; így p. o. amikor leszögezte, hogy ha Koháry ezredes Pesten bormérést nyit, nem mentesíthető az adófizetés alól (uo. 1687 ápr. 2.). A polgári szerveknek katonaságellenes elvi felfogására jellemző Eszterházy Pál nádornak egy I. Lipóthoz írt keltezetlen, valószínűen 1687-ben írt levele, melyben az újszerzeményi városok betelepítéséről és kamarai adókötelezettségéről értekezik, s kifejti, hogy a katonaság mellett polgári és nemesi lakosság letelepítése is szükséges, ,,

miles enim praesidiarius non solvere sed solvi debet, nee aedificare quin potius ruinare consuevit". (OL CA Berichte u. Schreiben s. d. fasc. 3882. fol. 34-35). 11 Kovács Lajos, Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig. TBM X. kötet Bp. 1943, 55. (A továbbiakban : Kovács, Pest) További fejtegetéseink időrendi alapjául szolgál. 12 OL CA Hofbefehle 1687. nov. 7. Kiadta Schmall Lajos, Adalékok Budapest székes főváros történetéhez. Bp. 1899. I. kötet 303—304. 13 Schmall i. m. I. 24-25. 14 Amíg a bíró tanács működése nélkül látja el tisztét, közvetlenül képviseli az igazgatása alatt álló lakosságot. A tanács létesítésekor a bíró és a polgárság közvetlen kapcsolata megszűnik. Szükség lesz egy, a polgárság érdekeit a tanács előtt képviselő szervre. Ez a szószóló (Vormunder, fürmender). 15 Schmall i. m. I. 32—33. Kovács, Pest, nem tesz személyéről említést, bár Schmall okfejtése logikus. 16 A budai városigazgatás közvetlenebb ellenőrizhetőségére mutat, hogy míg a pesti bíró mint törvénybíró kezdi meg működését (tehát igazságszolgáltatási 132