Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

6 Evlia Cselebi i. m. I. 244— 246. Adatai azonban a számszerűség szempontjából erős kritikára szorulnak. 7 Dvihally A nna Mária, A budai szőlőművelés története. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 4. — Bp. 1932, 23. 8 OL. — Budai kamarai administrate) Lt. (továbbiakban KA.) Memorialien und Anbringen B. 280.: ,,wür zu Türckhens Zeiten schon mit aigenthumblichen Häusern, Weingarthen, und äkhern versehen gewesen." — Memorialien und Anbringen R. 69. 9 OL. - KA. Hof befehle, 1700. dec. 30. No. 11. Achmet Schay pesti aga budai szőlőjéről. — Evlia Cselebi i. m. I. 260. „Különösség azonban abban van, hogy a város szőlői szemközt a budai oldalon Kile mezejénél (Kelenföld) vannak." 10 Beliczky János, 100 év a pesti határ életéből, 1663. tájától 1756. tájáig. — Klny. a Tanulmányok Budapest múltjából IV. kötetéből. Bp. 1936. 12. 11 Fekete Lajos i. m. 173- 174. 12 Fekete Lajos i. m. 162. 13 Bánrévy György, Első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban. Bp. 1937, 21. 14 OL. — KA. Memorialien und Anbringen, B. 280.: Mihics János, Staracz Fülöp, Kokics Péter, Antonovics Tamás, Pavianovics Illés, Perkovics Mátyás, Radnics Márton, Lukics Ágoston, Marinovics Bosso, Francisco István, Glavadon János, Mihalovics Márkó, Pinder Tadia, Mihics Mátyás : ,,... als andere catholische Christen..." 15 Főv. Lt. — Budai tanácsülési jegyzőkönyv (továbbiakban Btj.) I. 58—59. 1689. febr. 30). 16 Főv. Lt. - Btj. 1690. jan. 4. 17 A török uralom alatt is Pesten lakó rácokról a következő adataink vannak : Főv. Lt. — Pesti tanácsi jegyzőkönyv (továbbiakban Ptj.) 1689. márc. 10.: Ostey Scherbey (Cherbey), - CB. I. 160., Hofbefehle 1700. dec. 11. No. 11. Raz Ostoja Tselik, CB. I. 136., 160.: Rab Mihály rác, született 1650. körül, - CB. I. 136., Ptj. 1700. jan. 22.: Szabanos Miklós, született kb. 1664., - CB. I. 136., Ptj. 1700. jan. 22.: Raz János, született Pesten 1679, apja Ats Philip rác, — OL- KA. Expeditionen, 1698. jún. No. 20.: Räz Joseph Petrovicz. 18 OL. — KA. Expeditionen, 1687. okt. (5. után) a Ráckevéról Pestre költözött rácokról. 19 Takáts Sándor, Kísérletek a magyar haderő felosztására 1671—1702. — Magyar küzdelmek I. 275. 20 Dudás Gyula, A bácskai és bánsági szerbek története a XVI. és XVIL században. Zombor 1896. — Dr. Aleksza Ivic, Isztorija szrba u Vojvodini od najsztarijich vremena do osznivanja potiszko-pomoriske granice (1703). Noviszad 1929. — Weidlein János, Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában. Századok 1934. pótfüzet. — Hadrovics László, A magyarországi szerb települések újabb szerb irodalma. Századok 1938, 335—340. — Taba István, Baranya megye népessége a XVII. század végén. Pécs 1941. — Taba István, A XVII. század végének telepítéspolitikája. Történetírás 1938. — Szabó István, A magyarság életrajza. Bp. é. n. 21 Szabó István i. m. 102. 22 OL. - KA. Expeditionen 1690. ápr. 10., 1694. márc. No. 28. (aperkátaiak 1689-ben költöztek vissza). — Az érdiekről írja 1693-ban Szapáry Péter, a földesuruk : „Érdi jobbágyim az kik annak előtte otthon laktanak, az háborúban peniglen ide s tova el szélyedtenek volt, vissza akarván közitekben előbbenyi helyekre szállanyi. . ," Berichte und Schreiben 1693. márc. 14. — Radies János földvári harmincados 1692. márc. 1-én jelentette az administratiónak, hogy ,,in Paxs rasciani illés, qui hoc disturbiorum tempore inde cum Turca ad Inferiores Partes Turciae recesserant, et primo ante annum aliqui sunt eorum reuersi, aliqui vero, de die in diem et nunc temporis revertuntur" (OL. KA. Berichte und Schreiben 1692. márc. No. 4.). 23 OL-—KA. 1696-os fejérmegyei összeírás. 24 OL.-KA. Expeditionen, 1693. ápr. 22. No. 58. 92