Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

ellenére nemcsak hogy templomot építettek, hanem már 74 házat is bírnak. Kérik az administratiót, vegye elejét annak, hogy Pest város belső élete teljesen korrumpálódjék, s akadályozzák meg a rácok további letelepedését. Ha pedig a patriarchának és kíséretének mégis a pesti oldalon kellene megtelepednie, azt ajánlják, hogy a városon kívül—ahol a jelek szerint egy külváros volt ; pincék és alapfalak találhatók most is — telepítsék le őket azzal a fenntartással, hogy a város jurisdiction a és protectiója alatt maradnak, s a városnak segítenek a közterhek viselésében.

195 Csernovics nem kapott engedélyt az Illés kútja körüli építkezéshez, b>ent a városban azonban sikerült neki házat szereznie, s a vételhez az administrate engedélyét is elnyernie.

196 Ez a ház (No 129) a mai Váci utcában állt. Csernovics nem lakott állandóan benne, csak az egyik kalugyere, Veczeli Mihály.

197 A házat 1699. november 11-én eladta 200 forintért Lakatos Péter pesti rác polgárnak.

198 Mind Csernovics pesti házvételi ügye, mind a pesti rác külváros alapításának a gondolata a budai rác iparosok és kereskedők tervezett Pestre telepítésével volt összefüggésben.

199 S mivel ez a terv nem valósult meg, a rácok maradhattak a Tabánban, egyelőre a külváros kérdése is lekerült a napirendről, s Csernovicsnak sem volt többé fontos a pesti ház birtoklása. 1697-ben a kitelepítés helyett megszigorították a rácok további letelepítését Budán. A városba törekvő rácok ezután Pesten igyekeztek letelepedni. A tanács ugyan iparkodott megakadályozni a rácok további térhódítását, de a telekkönyv a kamarai administratio kezében lévén, a telkek és házak kiosztásába nem volt beleszólása. A tanácsból viszont kiszorították az óhitű rácokat. Az 1690-es évek második felében csak egy rác tanácsnokról hallunk, Biankovicz Jánosról, de az is katolikus.

200 Újabb rác polgárokat is abban a reményben vettek fel, hogy hamarosan áttérnek katolikus vallásra. 1697-től 1702-ig 56 rác polgárt vettek fel.

201 A pesti új rác lakosok származáshelyére, illetve korábbi tartózkodási helyére néhány esetben tudunk következtetni. Becskereki Osztója (1697), Csongrádi vSztanisa (1697), Csanádi Gábor (1697), Fehérvári Stanisa (1697), Komáromi Raz Trifo (1702), Lippai Jakab (1702), Zombori Szűcs János (1702) nevükben hordozzák előző tartózkodási helyüket. Horvátországból jött a polgárkönyv szerint 1700-ban Orschoviz Antal; Deanoviz Simon pedig 1701-ben Erdélyből. Mihaloviz Mátyás rác szabó 1699-ben Belgrádból,

202 Christophorus Nicasetia kereskedő pedig Dalmáciából.

203 Az újonnan letelepülők foglalkozására a polgárkönyvben találunk adatokat. 1697-től 1701-ig betelepedett 13 kereskedő, 6 napszámos, 5 iparos (szabó, szappanfőző, ács, paplankészítő). Tíznek a foglalkozását nem tüntették fel. Figyelemre méltó a nagyszámú rác kereskedő betelepedése. 1703-ban az összeírt 26 pesti kereskedő közül 15 rác volt.

204 Ezek az adatok a pesti kereskedelmi élet fellendülésére utalnak ugyan, de a város fejlődésére ekkor még nem ez volt a jellemző. Ugyanis a 90