Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

ságáról. Az összeírásban 55 rác háztulajdonos szerepel (közttik 13 a katolikus); foglalkozási megoszlásuk a következő : 20 iparos (38%) 4 kereskedő ( 7%) 8 szíícs 8 gazdálkodó (14%) 3 szabó 7 napszámos ) 19 W\ 2 lakatos 7 hajós j { /o) 2 ács 3 szegény 2 szappanfőző 3 foglalkozás nélküli 1 aranyműves (16°') 1 posztókészítő 2 katona 1 gombkötő 1 pásztor Mindezek nagyon szegényen éltek. Például a szűcsök közül az egyiknél megjegyzik, hogy alig él meg a mesterségéből, egy másiknál pedig, hogy nem gyakorolja az iparát, hanem szőlőjéből él és bort mér. Egyébként mezőgazdasággal nemcsak gazdálkodók foglalkoztak. 4 iparosnak, 1 kereskedőnek, 2 napszámosnak, 1 hajósnak és 1 katonának szántója is volt a pesti határban. S egy másik forrásból tudjuk, hogy 20 pesti rác a budai hegyekben is bírt szőlőt,

186 egy pesti rácnak pedig a csepeli szőlőhegyen volt szőleje. —- Lakásviszonyaik nagyon szegényesek voltak. Volt, aki földalatti kunyhóban (tuguria sub terra) lakott; volt, aki romos házban, amelynek építéséhez ekkor kezdtek hozzá ; hatan viszont régi török házban laktak. A rácóknak csaknem 50%-a egyetlen szobából álló házban húzódott meg, ötnek volt 3, és egynek 5 szobás háza. Ez az egy, Bobics János katolikus rác szűcs különösen gazdag volt. Mestersége évi 200 forint jövedelmet hozott, bort is mért, lakót is tartott, mégpedig egy szappanfőzőt, aki 20 forintot fizetett évente. Három szabó, egy szappanfőző és egy szűcs a piactéren bírt üzletet. Huszonötén lakót is tartottak a házukban. Ezek a lakók leginkább napszámosok voltak, évi 2—3 forint lakbért fizettek általában. Az összeírás nem közli a lakók neveit, de egy részük feltehetőleg rác volt. A pesti rácok a város déli részén laktak, házaik azonban nem alkottak olyan zárt egységet, mint a Tabánban a budai rácoké. Magyarokkal és németekkel vegyest laktak azokban a házakban, amelyeket az administratio nekik kijelölt és általában ingyen átengedett. A legtöbb rác ház a ma is meglevő pesti ráctemplom környékén volt, a Lipót utcában, Vízikapu utcában, Duna utcában és a Felső pálos utcában.

187 Az 1696-os összeírás szerint a városban 230 ház volt. Ezek a különféle nemzetiségű lakosok között a következőképpen oszlottak meg : 188 német 107 47% magyar 52 22,5% rác 55 25%

0 szlovák 4 1,5% egyéb 12 5% 88