Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

egyenjogú alávetettjei Buda városának, majd az 1690-es évek második felétől kezdve a kamarai administratiónak is. A városi tanács következetes törekvése kezdettől fogva az volt — miként már 1690 előtt is —, hogy a tabáni rácokat mindenben a maga jurisdictiója alá vonja, illetve ott megtartsa. A rácok ugyanis a város szorításai alól időnként megpróbáltak az Administratióhoz menekülni. 1694-ben például panasszal fordultak ez utóbbihoz a városi tanács ellen, mert ez a rácok számára a Tabánban kiosztott házhelyek után magas taxát szedett a saját hasznára. Az Administratio, utalva arra, hogy a telekkönyv az ő dispositiója alatt van, s hogy a város eljárása a telekkönyvet is megkárosítja, megtiltotta a tanács további ilyen irányú tevékenységét, s elrendelte a jogtalanul beszedett taxa-pénzek visszafizetését a rácoknak, mondván, hogy ellenkező esetben a rácok ismét az Administratio protekcióját veszik igénybe.

136 Az Administratio már korábban is elismerte, hogy a tabáni rácok a város jurisdictiója és nem az Administratio felügyelete alatt állnak.

137 1694-ben pedig a budai polgármesterválasztás után megparancsolta a tabáni rác bíráknak, hogy — mivel az itteni rácok ,,sub jurisdictione civili" élnek — Unger János Györgynek, az újonnan megválasztott polgármesternek minden köteles tiszteletet adjanak meg és neki mindenben engedelmeskedjenek.

138 A tabáni rácoknak bizonyos mértékű önkormányzatuk volt, így pl- megvolt az a joguk, hogy külön a görög ritusúak és külön a katolikusok évente, általában május-júniusban, bírót és esküdteket válaszszanak maguknak.

139 A választás a polgármester és a syndicus jelenlétében történt. A megválasztott bíró 100 forint évi fizetést is kapott. Az esküdtek (geschworne) — harmat-hármat választottak — fizetést nem kaptak, csak a portiótól voltak mentesek.

140 Volt mindkét rác községben tolmács és jegyző is.

141 A bírók és esküdtek hatásköre eléggé korlátozott volt. Ők képviselték a rác községeket a városi tanács, a budai kamarai administratio és a bécsi hatóságok előtt. Végrehajtották a tanács rendelkezéseit, részt vettek az adó kivetésében és beszedésében, ügyeltek a Rácváros rendjére, s kisebb ügyekben bírósági feladatokat is elláttak. A beszedett büntetéspénzeket azonban évente befizették a városi tanácsnak.

142 Hagyatéki ügyekben, nagyobb adóssági vagy bűnügyekben, városi polgárokkal vagy más városok lakóival való ügyekben azonban a városi tanács ítélkezett.

143 A rácok a tanács ítéletei ellen a kamarai administratióhoz fellebezhettek.

144 Buda város közös terheinek viselésében a tabáni rácok is kötelesek voltak részt venni. Viselték a katonai terheket, a portiót, a katonaság ellátására nyújtott egyéb szolgáltatásokat (service) és a katonai beszállásolást, s fizették a kamarai adókat, a fogyasztási adót (accisa), a terménytizedet, a harmincadot, a telekkönyvi díjakat és az ezekkel együtt beszedett szőlőkilencedet (hegyvám).

145 A rácok számára kiadott 1690. augusztus 21-i privilégiumlevél, és ennek 1690. december 11-i megerősítése adómentességet ígért a 78