Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

hanem áttekinti a koraközépkori gazdaságtörténeti kutatás egész területét, s a gazdaságtörténet keretébe illeszti bele a városok keletkezésének problémáit is. Bevezetőben a szerző arra a nagy különbségre mutat rá, amelyet a régészeti eredmények fokozott felhasználása okozott a lengyel történettudományban. „Először került sor történészek és „őstörténészek" tervszerű együttműködésére, hogy együttes erővel szélesítsék és mélyítsék ki tudásukat a lengyel állam és társadalom létrejöttéről." A feudális társadalom kialakulása során két foglalkozás képviselői jelennek meg a váralják területén : az iparosok, akik elsősorban a feudális úr szükségletére termeltek, és egy részük kétségtelenül rabszolga volt. A másik foglalkozás a kereskedőé. A feudális vezető réteg fokozódó igényei fellendítik a kereskedelmet, elsősorban a luxuscikkeket szállító importot. Az ásatások is bebizonyították a kereskedelmi kapcsolatok létét, de a kereskedők jelenléte mellett talán maguk az iparosok is kereskedtek. Gazdasági értelemben tehát — ahogyan azt Tymieniecki és Kostrzewski korábban is hangoztatták — a váralják már városok voltak. Az ásatások után aligha lehet kétséges, hogy Gnézda, Poznan és Opole városok voltak, ahol földművelőkön kívül specializálódott iparosok éltek. Sziléziában megindult a bányászat. A váralja népe ugyan elvileg a saját maga és a vár lakóinak szükségletére termelt, de a lednicei ásatások Gnézdából származó kerámia-anyagot, az opolei ásatások borostyángyöngyöket hoztak felszínre. A belső piac kialakulása a váralják csekély száma és a bennük élő lakosság kis lélekszáma miatt nem törhette meg a falun uralkodó természetbeni gazdálkodást. Ugyanakkor a távolsági kereskedelem fennmaradt emlékei a váralják népének viszonylagos jólétére és messze nyúló kapcsolatokra mutatnak. Feltűnően nagy számban kerültek elő skandináviai, orosz és Wolinból származó cikkek. Malowist is kiemeli Kijev nagy jelentőségét, és áttekinti az orosz területről Lengyelországba vezető útvonalakat. Nehezebb kérdés a lengyel export meghatározása. A svédországi Birka-ban talált szláv kerámiát Kostrzewski a méz exportjával hozta összefüggésbe. A tipikusan lengyel jellegű íj alakú haj karikák Kijevben is megtalálhatók, amiből a kutatók egy része arra következtetett, hogy ezek a tárgyak lengyel származású rabszolgákkal kerültek oda. Főképpen a tengerparton és Pomerániában az élénk kereskedelmi kapcsolatok miatt kell feltételeznünk, hogy a városok alapja nem mindig a feudális vár, hanem — skandináv analógiára támaszkodva — az eleinte időszakonként látogatott vásárhely is lehetett. De a várak melletti váralják fejlődése szempontjából nemcsak a várnak és a kereskedelmi útvonalnak jelenléte volt fontos, hanem a gazdasági övezet kialakulása és a kialakult övezet nagysága. „Világos, hogy ebben a helyzetben már nem annyira a termelés, mint inkább a kereskedelem vált a város fejlődésének rendkívül fontos tényezőjévé." A jómódú kereskedők rétegének társadalmi és politikai szempontból is fontos szerep jutott. A kereskedők és a feudális urak akadályozták meg pl. Pomerániában a központi hatalom teljes érvényesülését. 602