Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

terület, a gazdasági háttér és város közti kapcsolat, tehát a helyi piac kialakulása. A piac kialakulása jellemzi a városi fejlődést. Ebben az értelemben nem tekinthető Wolin a korai lengyel város prototípusának, minthogy fellendülését nem a gazdasági háttér megszervezésének és a belső piac kialakulásának, hanem a tranzitókereskedelemnek köszönhette. Jazdzewski válaszában elfogadta a felsorolt korrekciókat, s megjegyezte, hogy egy mindenre kiterjedő definíció megalkotása szinte lehetetlen. Leciejewicz mutatott rá a felszólalók közül elsőnek a távolsági kereskedelem városfejlesztő jelentőségére, amelyet Jazdzewski nem emelt ki referátumában. Leciejewicz részben a szovjet irodalomból Tyihomirovra hivatkozott, aki ugyan bebizonyította, hogy a távolsági kereskedelem nem városalkotó faktor, de nagymértékben elősegítette a városok gyors kifejlődését. Másrészt Lowmianski professzornak egy a szláv államok kialakulásának gazdasági hátteréről írott könyvét idézte, amelyben Lowmianski a távolsági kereskedelem IX—

XI. századi fellendülésében a szláv társadalom feudálizációjának megnyilvánulását látja, mert csak a feudális társadalom felsőbb rétegének kialakulása okozhatta az importcikkekben megnyilvánuló kereslet fokozódását. A lengyel viszonyok között a tengerparti városok gyors és korai (már a IX. század elején bekövetkező) fellendülése kétségtelenül a távolsági kereskedelemmel függ össze. Ezekben a városokban ugyan az ipar is nagymértékben fejlődött (nagyobb piacra dolgozott), és megtalálható volt a gazdasági hátország is, de hogy fellendülésük alapja mégis a kereskedelem volt, azt a legjobban az a tény mutatja, hogy a balti kereskedelemben beálló törés következtében ezek a központok is hanyatlásnak indultak. Ilyen volt a dán Haithabu és a lengyel Wolin. Leciejewicz felveti itt a Gdansk—Truso közti összefüggés kérdését is, hangsúlyozva azt, hogy Truso idegen etnikuma és az a tény, hogy porosz terület központja volt, még nem jelenti azt, hogy a lengyel hátországra vonatkozólag ne játszhatott volna nagy szerepet. A távolsági kereskedelem fontosságát egyébként ugyanezen a konferencián Gieysztor professzor is aláhúzta, amikor megállapította, hogy Lengyelországon keresztül idegen luxuscikkekkel átmenő kereskedelmet folytattak, amelyet írásos forrásokból és régészeti leletekből egyaránt ismerünk. A Fekete-tenger vidékén kialakult nagy centrumok (Bizánc, kazár terület) áruját Kijeven keresztül orosz, arab és zsidó kereskedők szállították Krakkón át Prágába, vagy Nagy-Lengyelországon át Szilézia és Magdeburg, s azon keresztül a Rajna felé. A fríz és viking kereskedelem ugyanebben az időben a tengerparti városokat, mindenekelőtt Wolint virágoztatta fel. A tranzitókereskedelmet a lengyel területek exportja növelte (prém,, borostyánkő, rabszolga). Az idegen országokkal folytatott kereskedelem nyomai a különböző dirhemekből, angolszász és német érmekből álló pénzleletek. Bizonyos fokú ellentét nyilvánult meg Jazdzewski, továbbá Lowmianski és Gieysztor között a városok keletkezésének kronológiáját 599