Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

teret keresni, itt keresztezte egymást két fontos útvonal : a I/übeckből Szczecinnen keresztül Gdanskba és a Szczecinből a későbbi Berlin területe felé vezető út. Chlopocka részletesen elemzi a legrégibb templomok fekvését is. A hercegi vár mellett 1124-ben épült fel a Szt. Péter és Pál templom, Trzyglaw szentélyének helyét pedig ugyanekkor a Szt. Adalbert templom foglalta el. A XII. sz. végén egy bambergi származású polgár alapította meg a városon kívül a Szt. Jakab templomot, s amikor 1237-ben a plébániák közt felosztották a város területét, már csak a Jakab és a Péter-Pál templom állott, az Adalbert templom ekkor már nem létezett. A Jakab templomot 1191-től kezdve ,,ecclesia Teutonicorum"-nak nevezték. 1173-ban, amikor a dánok megostromolták a várost, még nem voltak németek Szczecinben, mert különben a források megemlítenék őket. 1187-ben Beringer, a már említett bambergi kereskedő, alapítja meg a Szt. Jakab templomot, s az alapítólevél tanúsága szerint ekkor már több németnek kellett a város területén élnie. Topográf iailag a németek a váralján kívül, a Szt. Jakab templom körül helyezkedtek el, ahol a várba és a váraljai piactérre vezető út kettéágazott. A XIII. sz. elején a német bevándorlás egyre nagyobb méreteket öltött. Az úttörők szerepét a lübecki kereskedők játszották, akiket 1234-ben a nyugatpomerániai herceg mindenféle vámfizetési kötelezettség alól felmentett. A kolostorok követték a herceg példáját. A kereskedelemmel foglalkozó szláv nemesség lassan kiszorult a városból, és vidéki birtokain nyugati lovagi életmódra tért át. A német jog adományozása Szczecinben Chlopocka szerint két részletben ment végbe. Az első fokot 1237-ben a német jognak a bíráskodásban való érvényesülése jelzi, s a német jog egyeduralomra jutását 1243-ban a második privilégium teszi véglegessé. * Chlopocka kimerítő munkája a történeti forrásokat elsősorban magára a városra vonatkozólag értékelte ki, míg a korreferátumot készítő Iyabuda professzor ugyanezeket a kérdéseket az egész nyugatpomerániai terület fejlődésének figyelembevételével vizsgálta meg.

23: Labudát a vizsgálat során két szempont vezette : egyrészt az eddigi irodalom, főképpen pedig a Chlopocka által felvetett néhány tézis tüzetesebb megvizsgálása, másrészt azoknak a kérdéseknek a kidolgozása, amelyeket további feldolgozásra a régészek elé kell tárni. Ilyen kérdéseknek tartja a szczecini első települések kérdését a nyugat-pomerániai történeti földrajz keretében, továbbá a X—

XII. században végbemenő gazdasági és társadalmi kialakulás és végül a város topográfiájának kérdését. A történeti földrajz megállapításaiból kiindulva Labuda először is azt hangsúlyozza, hogy a X. században Szczecin még nem játszott fontos szerepet. Ebben a században még a tenger mellett fekvő Wolin 590