Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Isztorija Moszkvi. Tom II. Period feudalizma XVII. v. (Moszkva története II. kötet. A feudalizmus korszaka, XVII. század). Moszkva, 1953. Tom III. Period razlozsenija kreposztnovo sztroja (III. kötet. A jobbágyi rend felbomlásának korszaka). Moszkva, 1954. 558-566

megerősödésének korszaka; népi szórakozások. 15. A moszkvai építészet. A város az 1812. évi tűzvészben; Moszkva újjáépítése a tűzvész után, a város centrumának átépítése, új utcahálózat kialakítása és a középületek építése ; lakóházépítkezések 1812 után ; Moszkva nagy építészei a század derekán. 16. Festészet és szobrászat. Moszkvai szobrászat a XIX. század elején ; műgyűjtemények és a festészet sikerei ; a művészképzés kezdetei ; a festők és grafikusok moszkvai iskolája ; a festő- és grafikus-iskola reformjai, a 40-es és 50-es évek realisztikus törekvései; a művészeti fejlődés fő irányai. 17. Moszkva a krimi háború éveiben. A város a háború előestéjén ; a társadalom hangulata a háború elején ; a város részvétele a háborúban ; a háborús kudarcok hatása a társadalom hangulatára ; a társadalomfejlődés növekedése. A könyv előszavának megállapítása szerint már a XVIII. század második felében megfigyelhető az a jelenség, hogy a termelőerők fejlődésének alapján a feudális rend keretein belül kezd kiformálódni a polgári rend. Erről egyébként az eddigiekben nemegyszer volt már szó. A XIX. század első felében ez a folyamat elmélyül és beteljesedik. A termelőeszközök tulajdonosai gazdaságukban új módszereket és új eszközöket vezetnek be, mindenekelőtt gépeket. Moszkva a XIX. század elején még alapvetően feudális város, amelyben a kiváltságos nemesség tartja kezében a hatalmat. Ezek a nemesek a városban fényűző palotákban laktak, melyet gazdaság egészített ki. Övék volt a moszkvai városi igazgatásban is a vezető szerep, sok ezer jobbágy és szabad állapotú munkás dolgozott az ő jólétük érdekében, a nemesség adta meg a város társadalmi és kulturális életének alaphangját. De a korszak folyamán hatalmas, elemi erejű változások következtek be. A manufaktúrák gyarapodtak és erősödtek, a kereskedők és vállalkozók már nemcsak számban múlták felül a városban élő feudális nemességet, hanem a tőke koncentrálódása folytán hamarosan vagyonban és — ami ezzel természetszerűleg együtt jár — befolyásban is. Megváltozik a kulturális élet képe, nő az irodalom befolyása és eltérjedettsége. Megalakulnak az első tudományos társaságok, új társadalmi eszmék terjednek és egyre kétségtelenebbül, egyre leplezetlenebbül folyik az új és a régi erők harca, mert hiszen a termelőerők és termelési viszonyok összhangja már régen megbomlott. A napóleoni betörés hatalmas erőkifejtésre késztette az orosz népet, Moszkva volt a honvédő háború szervezésének, a fellángoló orosz patriotizmusnak központja. Az 1812. évi háború után Moszkva mindinkább veszített nemesi feudális jellegéből és mindinkább ipari-kereskedelmi centrummá lett. A kereskedelem területén az jellemző, hogy Moszkva nemcsak saját termeivényeivei kereskedett, hanem mint a megelőző korszakban, sőt annál sokkal nagyobb arányokban, tranzitó-kereskedelmet bonyolított le. 1812 után egyre határozottabb vonásokat nyert ez a szervezett belkereskedelem, a feudális korszakra jellemző bazárok 564