Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553
94 Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyvei alapján. 95 Ungarisches Wirtschaftsjahrbuch 1928, 129. 96 Nagy Magyar Compass 1935— 1936. II. rész, 84. 97 Budapest Székesfőváros statisztikai és közigazgatási évkönyvei alapján. 98 Uo. 99 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése 1922, 263. 100 Az 1925. XVIII. te. az új építkezésekre, toldalék- és emeletráépítésekre 30 éves, az olyan építkezésekre, amelyek a lebontott épület terjedelmének feleltek meg, 15 éves, az átalakítási munkákra 6—12 éves adómentességet biztosított, a tatarozási munkákra pedig adómérséklést nyújtott. 101 Budapest Székesfőváros múltja és jelene számokban. 292— 295. Budapest Székesfőváros Statisztikai Közlemények. 102 Uo. 103 Városi Szemle 1927. I. 469. 104 Uo. 105 Uo. i« 6 Közgazdasági Értesítő. 1926. okt. 21. 3. Pallos i. m. 113. 107 Gyáripari statisztika és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése. 1922, 30. 108 Árvay József, ,A magyar ipar. 185. 109 A budapesti gyárak termelési és üzemi statisztikája, i. m. 129—132. 110 Laky Dezső, Csonka-Magyarország megszállásának közgazdasági kárai. Bp. 1923, 364. — Központi Gazdasági levéltár. Weiss Manfréd Acél- és Fémművei. 111 Központi Gazdasági Levéltár. Weiss Manfréd Acél- és Fémművei 1. cs. 112 Uo. 113 Központi Gazdasági Levéltár. Weiss Manfréd 16. es. 378/1. sz. 114 K. G. L. Weiss Manfréd Acél- és Fémművei 16. es. 389/11. sz. 115 K. G. L. Weiss Manfréd Acél- és Fémművei 16. cs. 389/VII. sz. 116 K. G. L. Weiss Manfréd Acél- és Fémművei 29. cs. 658/4. sz. 117 Magyar Statisztikai Közlemények. Külkereskedelmi forgalom és gyáripari statisztika alapján. 118 Lásd : Az 1929—33. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. 119 A budapesti gyárak termelési és üzemi statisztikája, i. m. 143. 120 ^ Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének 50 esztendeje. Bp. 1943, 11. 121 Lásd erre vonatkozóan : Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. Szerk. Incze Miklós. 122 A számítás a Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyvei alapján. Egyéb, hivatkozás nélküli adatokat is a fővárosi statisztikai évkönyvekből vettünk. 123 Magyar Gazdaságkutató Intézet helyzetjelentése. 1936. 29. sz. 75. 124 A fontosabb elektromos áramfejlesztő telepek adatai alapján, a termelt villamosenergia-mennyiség indexszámai. 125 Vö. Incze i. m. 298-316. 126 Vö. Incze i. m. 200. 127 Budapesti kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése. 1931. 128 Vö. Incze i. m. 199-208. i 29 Vö. Incze i. m. 209-210. 130 Az állani ipartámogató tevékenysége Magyarországon 1881-ben indült meg, amikor az 1881 : XLIV. te. első ízben megszabta a vállalatok támogatásának eseteit és feltételeit. Azóta a törvényhozás többször foglalkozott ezzel a kérdéssel, és az 1890 : XIII., az 1899.: XLIX. és az 1907 : III. tc.-ben szabályozta az iparvállalatok segélyezését. Az 1907. évi III. te, amely az eddigieknél jóval nagyobb lehetőséget adott az állami támogatás gyakorlására, az 1920 után megváltozott állapotok között már nem elégítette ki a tőkéseket. Ezért az 1920-as évek során állandóan sürgették az iparfejlesztési törvény revízióját. „Az iparfejlesztési törvény revíziója tovább nem halasztható. A revízió iránya és elvei tekintetében a gyáripar felfogását visszatükrözi a GyOSz-nak az iparfejlesztés ügyében 35 Tanulmányok Budapest múltjából 545
