Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 Összes gázeladás millió m

3 95,7 96,6 97,2 94,7 89,8 88,2 89,6 1929- 100 100,0 100,1 101,5 98,9 93,8 92,2 93,6 Magánfogyasztás millió m

3 80,3 81,1 81,2 79,3 75,4 75,5 74,6 1929 = 100 100,0 101,0 101,1 98,8 93,9 94,0 92,9 Városi fogyasztás millió m

3 2,3 2,3 2,4 2,4 2,4 2,3 2,5 1929- 100 100,0 100,0 104,7 104,7 104,7 100,0 109,0 Közvilágítás millió m

3 ... 9,3 9,5 9,9 8,8 8,6 8,4 8,4 1929- 100 100,0 102,2 106,5 94,7 92,5 90,1 90,1 A városi gázfogyasztás a válság alatt végig emelkedett. A háztartási gázfogyasztás indexe sem csökkent a 90 alá. Kzt a fogyasztók számának növekedésével érték el, mert az egy háztartásra eső gázfogyasztás erősen csökkent. Nagy nehézségek mutatkoztak a gázdíjak beszedésénél is. Bzzel kapcsolatban írta a Gázművek 1932. évi zárszámadása, hogy a „fogyasztók fizetési képességének csökkenését leginkább jellemzi az a tünet, hogy irodánkat naponta a fizetési halasztást kérők százai lepik el, és dacára pénzbeszedőink végsőkig fokozott munkateljesítményének, a kétszeri bemutatás után is kiegyenlítetlenül maradt számlák nagy tömegeinek továbbkezelése az irodai személyzetet a legsúlyosabb feladatok elé állítja".

170 A gázgyártáshoz hasonlóan kedvezően alakult az ásványolajinomítóipar, a glaubersó-, a sósav-, ecetsavgyártás, s általában azoknak az iparágaknak a termelése, amelyek a textil-, bőr-, szőrme- és papíriparban szükséges vegyészeti segédanyagokat termelték. Sok más ág, pl. a kocsiés bőrkenőcsgyártás is berendezkedett a segédanyagok termelésére. A kivitelre termelő ágak közül a gyógyszervegyészeti ipar helyzete volt a legkedvezőbb. Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása Az élelmezési ipar bruttó termelési értékét tekintve Budapest legnagyobb iparága volt. Bruttó termelési értéke 1929-ben meghaladta a 397 millió pengőt, az egész gyáripari termelés 32%-át. 536