Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

20-nál több segédet foglalkoztató vállalatok Budapest Szomszédos helységek Nagy-Budapest Vidék Magyarország 1920 1930 1920 1930 1920 1930 1920 1930 1920 1930 Iparváll. száma ándexsz. Iparváll. segédsz. száma Indexsz. 794 100,0 88 952 100,0 1034 130,2 117619 132,2 58 100,0 16 490 100,0 183 315,5 37 883 219,7 852 100,0 105 442 100,0 1217 142,9 155 502 147,5 699 100,0 67 557 100,0 742 106,1 78 362 115,9 1551 100,0 172 999 100,0 1959 126,3 233 864 135,2 Az ellenforradalmi Magyarországon tehát az ipar továbbra is Budapesten koncentrálódott, amennyiben a nagyipari vállalatok 62,1%-a a munkáslétszámnak pedig 66,3%-a tömörült Nagy-Budapesten. Fejlődő iparágak az 1920-as években Fonó- és szövőipar A könnyűipari termékeket előállító iparágak közül Budapesten is a textilipar volt a leggyorsabban fejlődő iparág. A Monarchia keretén belül a közös vámterületen korlátlanul érvényesülő szabadverseny lehetetlenné tette a magyar textilipar kibontakozását. A századforduló után a magyar textilipar fejlődése meggyorsult ugyan, de a termelés volumene még mindig igen alacsony volt.

63 A háború után a pamutipar 12%-a, a posztóipar 20%-a, a kender- és lenszövőipar 35%-a, a pamutszövőipar 50%-a maradt az új határokon belül.

64 így a textilipar a textilszükségletnek ,,csak kisebb részét tudta fedezni, mégpedig gyapjúszövetekből kb. 25%-át, pamutszövetekből felét, selyemszövetekből azonban még félszázaléknál is kevesebbet, jutaszövetekből és zsákokból 70%-át."

65 A Monarchia szétesése következtében a textilipar bizonyos mértékig megszabadult a fejlettebb osztrák és cseh ipar versenyétől és a fővárosi nagy fogyasztópiac lehetőséget adott fejlődésére. Ugyanakkor a kormány „iparosítási politikája" 1924-ig behozatali tilalmakkal, később fokozott vámvédelemmel, adó- és egyéb kedvezménnyel igyekezett fejlődését előmozdítani. Ennek megfelelően a textilipar az 1920-as évek alatt gyorsan fejlődött. Jól mutatja ezt a textilgyárak és az üzembe helyezett erőgépek lóerejének rohamos gyarapodása. 1920-ban Budapesten 31 textilgyár volt, 1928-ban már 109. Az erőgépek lóereje pedig 1920—1927 között 30 223,9-ről 98 746,4-re emelkedett. A gyárak száma és az erőgépek lóereje alapítási évek szerint a következőképpen oszlott meg:

66 493