Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

— fejlődésének lehetőségeit teremtette meg egyrészt azáltal, hogy termékeik számára új fogyasztóréteg keletkezett, másrészt azáltal, hogy a nagy munkaerőkínálat nyomán kialakult alacsony munkabér­szint az említett iparágak rentabilitását biztosította. Ugyanakkor az alacsony munkabérszint más iparágak termelésének akadályává vált, mégpedig nemcsak azért, mert az alacsony munkabérek mellett a tömegek vásárlóereje elégtelen volt. A bérmunkát a kapitalizmusban csak akkor pótolják gépekkel, ha az csökkenti a termelési költségeket. Magyar­országon ez sokszor nem volt érdemes. Ezek a körülmények az ellen­forradalmi Magyarországon — főleg a korszak kezdetén — hozzájárultak ahhoz, hogy a gépipari termelés kedvezőtlenül, a könnyűipari termelés viszont kedvezően alakult. Az első világháború után a háborús gazdálkodás maradványait 1924—1925-re szüntették meg. 1924-ben hajtották végre külföldi köl­csönnel a valutastabilizációt és teremtették meg az államháztartás egyensúlyát. Ennek érdekében az uralkodó osztály szigorú takarékossági rendszabályokat léptetett életbe, növelték (áradok révén) a dolgozók adóterheit. A stabilizáció után megkezdődött a külföldi tőke nagyarányú beáramlása. Ez, valamint az állami beruházások növekedése és a mezőgazdasági jó termés 1926 második felében a gazdasági élet fel­lendüléséhez vezetett. Az ipari termelés viszonylag gyorsan emelkedett, de a háború előtti színvonalat nem mindegyik iparág érte el. A kapitalizmus magyarországi ideiglenes és viszonylagos stabili­zálódását azonban elsöpörte az 1929-ben kitört nagy gazdasági válság. Magyarországon a válság 1932-ben érte el mélypontját. 1933-ban a termelés értéke az áresések következtében még csökken, de mennyisége már növekedett. A válságból való kilábolás a háborús készülődés jegyé­ben zajlott le. Az 1930-as évek depressziója, majd gyenge fellendülése azonban nem ment át virágzásba, mert — anélkül, hogy a fellendülés olyan mérvű lett volna, mint az 1929-ben kirobbant válság előtt — 1937 második felében újabb válság jelei mutatkoztak. Ennek kibontakozását azonban megakadályozta 1938-ban a nemzetgazdaság háborús termelésre való teljes átállításának megkezdése. 26 A budapesti gyáripar termelésének feltételei az ellenforradalmi korszak első éveiben, az inflációs időszak alatt 1919—1924 A háborút követő időszakban az Osztrák-Magyar Monarchia szét­esése és a trianoni békeszerződés következtében Magyarországot gazdasá­gilag újonnan kellett berendezni. ,,A magyar valuta elkülönítése pl. a többi utódállamétól, vagy az új, önálló vámterület berendezése, valamint a legkülönfélébb gazdaságpolitikai és közlekedési kérdések rendezése is kaotikusan ment végbe." 27 A gazdasági élet megindulását akadályozta az első világháború alatt bevezetett kötött gazdálkodás 480

Next

/
Thumbnails
Contents