Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474

jelentés beszámol arról, hogy a hídfőt sikerült kiszélesíteni, és az esti sajtójelentésből megtudjuk, hogy a 9. budapesti munkásezred elismerésre méltó módon harcolt. A csapatok ennél előbbre már nem jutottak. Július 25-én az 1. hadosztály csapatai megkapják a parancsot,, hogy a támadást ne folytassák, és a sötétség beálltával vonuljanak vissza a Tisza jobb partjára. . . Budapest munkásai sok dicső harcban mutatták meg, hogy szeretik hazájukat, hűséges harcosai a proletárdiktatúrának. A vezetésben elkövetett súlyos hibák, az ellenforradalmi tevékenység azonban gyengítették ezt a hatalmas forradalmi erőt és elősegítették, hogy a külső intervenció legyűrje a Magyar Tanácsköztársaságot. Május 2-án Budapest munkássága képes volt arra, hogy napok alatt megalkossa új hadseregét és megfordítsa a forradalom sorsát. Július utolsó napjaiban ennek már nem volt meg a lehetősége. A kimerült gazdasági élet, az elfáradt emberek, a tevékeny belső és külső ellenforradalmi erők lehetetlenné tették. JEGYZETEK I „Felállítják a Vörös Hadsereget" — Népszava 1919. márc. 25_ 2

Uo. 3 Berend Iván—Ránki György, Magyarország gyáripara 1900—1914. Szikra 1955. — F könyv statisztikai adatai alapján számítva, 1910-ben az ipari munkásságnak majdnem 50%-a koncentrálódik Budapesten, a peremvárosok munkáslétszáma nélkül. Ezzel együtt eléri a 60%-ot. Az 1910-et követő években nem következett be olyan arányú eltolódás, ami befolyásolná az említett problémát. 4 HIL-. MTK. ir. 6. fasc. — Toborzási jelentések. 5 Népszava 1919. április 4. 6 Beszámoló a Vas és Fémmunkások bizalmi üléséről. Népszava 1919. április 6. 7 Smuts tábornokot a párizsi békekonferencián tanácskozó nagyhatalmak küldték Budapestre azzal a feladattal, hogy személyesen győződjön meg a proletárdiktatúra belpolitikai és katonai helyzetéről. 8 Forradalmi Kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyve. 1919. április 7. (10.) ülés. 9 Népszava 1919. április 9. 10 MSzMP KV Párttörténeti Intézet Archívuma. Weisz Manfréd gyár Munkástanácsának (1919) levelezése. 1271. sz. (a továbbiakban : PI. Arch.). II PI. Arch. Óbudai Gázgyár iratai 317/0—1919. sz. 12 Népszava 1919. április 9. 13

HIL. MTK. ir. 106 fasc. (Zámbory hagyaték). 14 ,,A Munkás és Katonatanács történelmi ülése" Népszava 1919. április 20. 15 Uo. 16 A Vörös Katona 1919. április 23. 17 Természetesen ez nem jelentette a vidéki toborzás elejtését. Budapest mozgósítása után a nagyobb városokban is toborzó gyűlések folytak le, amelyeken a vidéki gyárak munkásait, az egész ország dolgozóit felhívták, hogy jelentkezzenek a Vörös Hadseregbe. 18 Népszava 1919. április 20. 19 Uo. 469