Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474

Manfréd-gyár munkástanácsa üdvözletét küldte a fronton küzdő 22. munkásezred első zászlóaljának: ,,Testvéreink! — hangzik az üdvözlet — Meghatott büszkeséggel köszöntünk benneteket, amikor önfeláldozó bátorsággal tesztek tanúságot arról, hogy a szocialista eszmének és a forradalomnak leghívebb harcosai vagytok ... a világ minden imperialista hadseregének és a burzsoázia erejének végső megsemmisítéséig veletek harcolunk, ha kell minden erővel a frontokon. Testvéri üdvözlettel a csepeli lőszergyár összmunkássága".

20 A következő napokban budapesti és vidéki zászlóaljak egymás után indultak a frontra. Gyenge felszerelésük, hiányos képzettségük, gyakori fegyelmezetlenségük és az ellenség túlereje miatt azonban nem tudták feltartóztatni az előnyomuló ellenséget. De főképp azért bomlottak fel, mert szinte egyenként szálltak szembe az ellenséges csapatokkal, amelyek felmorzsolták őket. A kialakult katonai helyzetben — nyilván demonstratív lépésként — a Forradalmi Kormányzótanács Budapesten csapatszemle és díszfelvonulás megtartását rendelte el, amelyre április 23-án került sor. Ez a •csapatszemle, amelyen nyolc gyári munkásezred vett részt, összefoglalását jelentette az eddig elért erdeményeknek. A budapesti munkásezredek összlétszáma ekkor 12 800 főt tett ki.

21 Ugyanekkor elkészült a Hadügyi Népbiztosságon a munkásezredek végleges megszervezéséről szóló rendelet is, melyet április 27-én hoztak nyilvánosságra.

22 Érdemes röviden elemezni e rendeletet, mert egyes kérdésekben az álláspontok kikristályosodtak, szinte azt mondhatnánk, hogy a felmerült véleménykülönbségeket írásban rögzítették. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a szabályzat alapján munkásezredek alatt kifejezetten budapesti munkásezredeket értettek. Erre mutat az, hogy általános érvényű rendelet csak a csapatszemlén résztvett ezredekre vonatkozik. A szabályzat néhány bevezető sora így hangzik: ,,A folyó hó 23-án megtartott csapatszemlén résztvett gyári munkásezredek végleges megszervezését ezennel elrendelem. Az egyes zászlóaljak, századok és ezredek megszervezése és végleges felállítása mielőbb befejezést nyerjen. A többi gyárak és üzemekből alakuló csapatrészek előzetes szervezése folyamatban van. Végleges szervezéséről, valamint a parancsnokok kinevezéséről később külön intézkedem". A szervezési rendelet, a továbbiakban is csak a budapesti ezredeket, illetve zászlóaljakat, századokat említi. A rendelet pontosabban körvonalazza a megszervezett munkásezredek célját és ebben a kérdésben válik legélesebbé az ellentét az eredeti és kommunista álláspont, valamint a mostani és Haubrich elképzeléseit tükröző álláspont között. A rendelet a következőket mondja : A munkásezredek célja ,,A Tanácsköztársaság, a proletariátus hatalmának, kivívott jogainak és további fejlődésének megvédése, minden oldalról jövő ellenforradalmi törekvésekkel szemben. A saját üzem megvédése. Budapest és környéke belrendjének biztosítása és védelme". Kiegészítésül, hogy a cél meghatározására szolgáló első mondat értel429