Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

További öt nagykereskedő (Leopold L, Figdor Zs, Kammer J. és Schweige M.) szintén 30—30 000 frt-ot jegyzett, míg a többi alapító ennél kisebb tételeket.

15 Még ugyanabban az évben megkezdték egy újabb malomépület építését,

16 amelyet 18 járattal szereltek fel. Az 1868-ban üzembe helyezett új malommal együtt az Árpád gőzmalom 34 őrlőjárattal rendelkezett, amelynek révén a termelőképessége 130 000 métermázsáról 340 000 métermázsára emelkedett.

17 1868-ban az alaptőkét 700 000 írt-ra növelték.

18 1868-ban tehát egyéni tulajdonban álló malom már csak egy maradt : a Haggenmacher-féle Szemere utcai malom. A Pesti Hengermalmot 1863-ban követő második malomipari részvénytársaság keletkezése óta eltelt hat év alatt az egyéni tulajdonú malmok közül hét került részvénytársaságok kezére, s míg 1862-ben a budapesti malomipar egy részvénytársaságnak és hat egyéni vállalatnak, addig 1868-ban tizenhárom részvénytársaságnak és egy egyéni vállalatnak tulajdonában volt. 1868-ban ugyanis három új részvénytársasági malom keletkezett : 12. Az Unió Gőzmalom rt. malma a külső Lipótvárosban a Váci út, Tüköri védgát és a Hold utca között fekvő 401—402. sz. telken (később Katona József u. 2, illetőleg Visegrádi u. 7.) 13. Az Erzsébet Gőzmalom rt. malma a Feldunasor 62. sz. alatt, a Victoria malom mellett (később Garam u. 4.) 14. A Pesti Molnárok és Pékek rt. Gőzmalma a Ferencvárosban, a Malom u. 3. sz. telken (később Soroksári út 78.). Az Unió Gőzmalom rt. alapításában nemcsak kereskedők, hanem földbirtokosok — Erdődy István gróf, Pittel Gyula báró, Hazay Ernő, Kövér Lajos, Kobek István — is részt vettek. A malomvállalat alapításában résztvevő kereskedők közül Wodianer Béla egyben földbirtokos is volt. A 600 000 frt alaptőkével létesült vállalat malmát 36 járattal 280 000 métermázsa termelőképességgel építette fel.

19 Az Erzsébet Gőzmalom rt.-ot nagyobb részben terménykereskedők — Weiss-B. A., Baumgarten I., Harkányi (Koppély) Frigyes, Adler Ádám és fia, Herzfelder Lajos és Kohner Károly —, részben pedig bankemberek mint Hajós József, a Pesti Hazai Takarékpénztár igazgatója, Lévai Henrik a Földhitelintézet igazgatója, valamint gyárosok, mint Neuschloss Emil és Barber Ágoston alapították. A 600 000 frt alaptőkével létesült vállalat 2 kőőrlőj arattál és 20 hengerszékkel szerelte fel a malmot, melynek termelőképessége 340 000 métermázsára ment.

20 Az Erzsébet malom a nyolcadik és egyben utolsó nagy malom volt, amelyet a Lipót-külvárosba telepítettek. A később keletkező vállalatok a Concordia malom példáját követték és malmaikat a Ferencvárosban a Soroksári úton építették fel. Ide telepedett 1868-ban a harmadik új és egyben a budapesti nagy malomipar kibontakozási szakaszának sorrendben utolsó gőzmalma is, amelyet a Pesti Iparbank közbenjöttével alakult Pesti Molnárok és Pékek rt-a létesített. (17. sz. kép) Az 500 000 forint alaptőkéjű vállalat részvényesei között — címének megfelelően — Haggenmacher Henrik, Freissleder 378