Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

hogy a váltók kamatlába 18—-20%-ra szökött fel.

5 A válság elsősorban a nagyipar fiatal hajtásait sújtotta; az 1866 titán keletkezett ipari részvénytársaságok közül Budapesten 24 vállalat került csődbe, számoll fel, vagy jutott egyéni tulajdonba.

6 A gazdasági fellendülés 1873-ban a közismert bécsi „krachhal" fejeződött be, és fellépett a kapitalizmus addigi történetének legátfogóbb, legmélyebb és legpusztítóbb periodikus túltermelési válsága. Magyarország 1873. évi termelését 100%-nak véve, a széntermelés 1875-ig 89%-ára, a vasérctermelés 76%-ára a nyersvastermelés 75%-ára csökkent. A bécsi krachhal egyidejűleg —- mint a túltermelési válság bevezetője — súlyos hitelválság lépett fel. A válság kirobbanását követő években országosan összesen 74 bank és takarékpénztár tűnt el. A magyarországi hitelintézetek alaptőkéjére 1867-től 1873-ig befizetett pénztőke 1 /3-át söpörte el a válság. Az eltűnő bankok sorában volt a túlnyomóan külföldi tőkével létesült öt budapesti nagybank közül négy ; csak az osztrák Rotschildok érdekkörébe tartozó Magyar Általános Hitelbank maradt fenn. Budapesten a hitelrendszert megrázkódtató túltermelési válság következményeként az 1873-ban 16-ra menő és 153 millió forint tőkeerővel rendelkező hitelintézet helyett 1879-ben már csak 9 működő hitelintézet volt 65,2 millió forint tőkeerővel ; tehát a válság a budapesti hitelintézetek tőkeerejének 3/5-ét tüntette el.

7 Az 1873-as válság fellépésének idején a vasútépítési láz már szűnőben volt, és míg 1867—1872 között évenként átlag 584 km-t, 1873-tól 1880-ig csak 118 km új vasútvonalat adtak át a forgalomnak. Budapest áruforgalma az 1874—1880 közötti időszakban viszonylag jelentősen csökkent, mert az 1874-es év egy főre eső áruforgalma 68,8 mázsáról 1880-ig 63,93 métermázsára zsugorodott össze.

8 Magyarországon súlyosbította a túltermelési válságot, hogy kezdete egybeesett az 1870-től kezdve néhány éven át ismétlődő rendidvül rossz terméseredménnyel és az államháztartás súlyos válságával. Az államháztartás, melynek erőit a birtokos osztályok a fellendülés idején főleg a vasútépítkezések céljára, a vasúti kamatbiztosítások fizetésére mértéktelenül kihasználták, fizetési nehézségekkel küzdött, és a legsürgősebb folyó kiadásokra, mint pl. a tisztviselők fizetésére sem volt fedezete. 1873-ban a bécsi krachhal kezdődő kapitalista túltermelési válság, amely korszakunk második felében a gazdasági fejlődésnek alapvonása volt, és az ezt kísérő politikai válság —• a még kibontakozóban levő mezőgazdasági túltermelési válság kivételével — a nyolcvanas évek elejére enyészett el és a gazdasági felélénkülésnek adott helyet. 2. Az 1867. évi kiegyezés után kezdődő alapítási láz a részvénytársaságok elterjedésének jegyében zajlott le és a malomiparban már korábban terjedő részvénytársasági vállalati formát a hazai nagyipar egész területén diadalra vitte. A kiegyezés utáni ipari fellendülésben — 376