Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

a kamara jelentései és egyes levéltári adatok alapján a következőképpen lehet rekonstruálni : A Werther-féle terményudvarban az 1853-ban használt 28 lóerős gőzgép helyett 1863-ban 2 db, összesen 120 lóerős gőzgép működött.

94 A Barber fiai gőzmalomban az 1854-ben üzembe helyezett 2 db, összesen 60 lóerős középnyomású expanziós és kondenzációs gőzgéphez 1856-ban egy harmadik, 50 lóerős, magasnyomású kondenzáció nélküli gőzgépet helyeztek üzembe, majd 1862-ben egy negyedik gőzgép is került hozzá 40 lóerővel.

95 A Blum-féle malomban 1854-ben felszerelt Wolf-rendszerú 25 lóerős gőzgép mellé 1859-ben egy fekvő elrendezésű 20 lóerős és 1861 ben egy álló elrendezésű 45 lóerős gőzgép került. Mindhárom gőzgépet a prágai Breitfeld cég szállította, vételáruk 31 000 forint volt. Négy kazán tartozott a berendezéshez 300 •-láb fűtőfelülettel.

96 Mivel a Hengermalomban, a Berger-féle malomban működött gépek számát és teljesítményét a kamara jelentéseiből ismerjük, csak a Haggenmacher-, az Ördög- és a Rákos-féle malmok esetében kell becslésre szorítkoznunk, s így a statisztikai felvételben szereplő gőzgépek az egyes malmok között feltehetően a következőképpen oszlottak meg : 1. Werther Frigyes terményudvara 2 Ismeretlen, Budán 1 2. Barber és fiai 4 3. Blum János 3 4. Berger L,aj os 1 5. Pesti Hengermalom 5 6. Haggenmacher malom 1 1,9 ,,Ördög" és „Rákos" malom 3 Összesen : 20 gőzgép 810 lóerő A gőzgépéhez hasonló akadályokba ütközünk a malomipar munkáslétszámának megállapításánál, mivel erre a célra sem az 1850—51. évi, sem az 1857. évi népszámlálás foglalkozási adatai nem alkalmasak. Bzért ebben az esetben is elsősorban a kereskedelmi kamara által közölt adatokra kell támaszkodnunk. A kamara 1852. évi jelentése a tulajdonképpeni iparhoz tartozó önálló iparosokat 109 iparágban sorolja fel, melyek közül Pesten 6, Budán 40 nem fordul elő. így tehát Pesten 103 iparág önálló iparosainak száma 2679 volt, ezek közül molnár 86, — Budán 69 iparág önálló iparosainak száma 1006, ezek közül molnár 67. Volt tehát összesen Pest-Budán 3679 önálló iparos között 153 molnár. Hogy az akkor 24 983 főnyi iparoslegény, kereskedősegéd és napszámos

97 közül hányan dolgoztak a malmokban, arra választ adni adatok hiányában nem tudunk, csak annyi állapítható meg, hogy a Hengermalom munkáslétszáma 110 főre ment. Az 1857. évi népszámlálás szerint Pesten és Budán a tulajdonképpeni iparban dolgozók száma — önállóaké és munkásoké együtt — 120 lóerő 8 160 90 60 210 60 , 102 349