Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

név alatt szerepel a malom.

59 Az iratokból nem derül ki, hogy a Barber fiai cég Bodenbachban iparral vagy kereskedelemmel foglalkozott-e, az viszont megállapítható, hogy rutinos, nagyvonalú üzletvezetési módszereket alkalmaztak s vagyonosak voltak. Az utóbbi abból is kitűnik, hogy a malom részére a Gyáralapító Társaság használaton kívül álló pamutfonodájának telkét, épületét és berendezését vásárolták meg, 78 000 forintért.

60 A malmot 6, más forrás szerint 7 őrlőjáratra rendezték be, két darab, összesen 70 lóerős gőzgéppel. A malom termelőképessége 120 000 bécsi mázsára ment ; a munkások létszáma 40—70 fő között váltakozott.

61 Működésének első idejében Buda legnagyobb malma volt. Versfaragónk 1855-ben így rímelt róla : Francia kővel őrölnek A Barberék Újlakon ; Nagy malomra kell gondolnod, Melynek gőz lisztje finom.

62 1860-ban alapította és 1862-ben helyezte üzembe malmát Berger Iyajos pesti bejegyzett nagykereskedő

63

, a Fő utca 9. sz. alatt levő házában, a Király-fürdő közelében. (8, 9. sz. kép.) Buda malomiparának történetében ez a malom zárja le egy fél évszázadra az új létesítmények sorát. Berger Iyajos eléggé nagystílű vállalkozó volt, aki Buda városával állandó üzleti kapcsolatban állt. A vásári és partdíjakat s a Rudas-fürdőt bérelte, az utcai közvilágítás ellátására is szerződést kötött a várossal, majd omnibuszjáratot indított a Zugligetbe. 1860-ban az Irgalmasrendtől kibérelte a Császár-fürdőt és vagyonának nagy részét a fürdő fejlesztésére fordította.

64 A malom számára, amelyet saját házában rendezett be, s amely a korabeliek véleménye szerint nagy épület volt,

65 így nem sok jutott ; 9 kőjarattál és 2 db összesen 80 lóerős gőzgéppel szerelte fel.

66 Az eddig felsorolt malmok mellett keletkezett még néhány kisebb gőzmalom is, amelyek azonban vagy nem őröltek búzát, vagy pedig vám-malomként működtek. Schüll Miklós 1852-ben 6 lóerős gőzgéppel működő árpahántoló malmot létesített Budán, de néhány évi működés után beszüntette üzemét.

67 Az 1854-ben Pesten, a Fel-Dunasoron létesült Első Pesti Fürészelő s Gyaluló malom és Faáru rt. árpa, tengeri és gubacs őrlését vállalta.

68 Vidats István gépműhelyében a Két nyúl utcában (most : Szamuelly u.) egy 6 járatú gőzmalom működött 28 lóerős gőzgéppel, évi 20 000 bécsi mázsa őrlőképességgel.

69 A mintamalmot Vidats 1861-ben eladta Debrecenbe.

70 A két testvérváros perifériáin levő úgynevezett mezei (Iyand-) malmok közül — amilyen 1859-ben még kilenc létezett

71 — külön kell foglalkoznunk a terézvárosi kültelken a Keller Ferenc, más forrás szerint

72 Wesztermayer József tulajdonában levő ,,Ördögmalom"-mal (Teufelsmühle). Az Ördögmalmot ugyanis 1856-tól a későbbi közismert ipari tőkés, Haggenmacher Henrik bérelte. Haggenmacher Henrik Svájcban, a Zürich kantonbeli Winterthurban született, de már 1846 344