Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

te.

48 Ugyancsak 1852-ben fogott hozzá egy malom létesítéséhez is. A ,,kitűnő mechanizmussal ellátott" malmot napi 100 bécsi mázsa liszt termelésére tervezte.

49 A malom berendezését 6 kőjáratra, minden tartozékával, gőzkazánnal, 28 lóerős gőzgéppel, saját műhelyében készítette el, Russwurm György Henrik budai mechanikus rendszere és adatai alapján. 1853-ban a malom már működött ; ettől kezdve gépműhelyének gyártmányai között a malomberendezés és a gőzgép is szerepelt.

50 Werther Frigyes ipari működési területe azonban ezzel még nem zárult le. Gyártelepén 1853-ban egy ,,orosz" rendszerű gőz-, maláta, és iszapfürdőt rendezett be ,,a bécsi Moravácz-féle ,

Sophien' gőzfürdő mintájára", amelyet a budai tanács azzal az indokolással engedélyezett, hogy Buda 50 000 főnyi lakosságának még nincsen gőzfürdője.

51 Két évvel később, 1855-ben telepét még egy gőzsütődével is kibővítette, amelynek létesítésére a katonai szállítás lehetősége adott alkalmat, s amely a maga nemében az első volt Magyarországon. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy Werther, aki a budai tanácsnak is tagja volt, 1860-ban marhahús-konzerváló üzem létesítésének tervével foglalkozott, amelynek ötletét egy hamburgi utazásából hozta magával ;

52 1861-ben pedig egy „Életital"-nak nevezett alkoholkészítményt hozott forgalomba,

53 világossá válik, hogy Werther élénk vállalkozó szellemű tőkés volt, s nem iparos, bár pályafutását iparosként kezdte. A kereskedelmi tőke ipari vállalkozásának és az ipar szerves fejlődésének útja ebben az esetben váltakozva, s egymástól el nem választható módon lépett fel. Werther maga úgy jellemezte saját működését, hogy ,,a város ipari fejlődéséhez az első impulzusokat adta és százezreket fordított vállalatára, sok embert foglalkoztat és ezzel a város számára nagy hasznot jelent", emellett „Buda legnagyobb adófizetője".

54 A Werther-féle malom keletkezésének bonyolult jellegével szemben a Blum-féle gőzmalom egyértelműen a szerves ipari fejlődés útján keletkezett. Blum János molnármester és dunai hajómalom-tulajdonos ebbeli, úgynevezett reál-jogát 1783-ig vezette vissza a hajómalomtulajdonosok három generációján keresztül.

55 1853-ban tért át a hajómalmászatról a gőzmalmászatra, amikor a Vízivárosban, Fischer Jakabnak az ,,Aranyhaj ó"-hoz címzett házában a Bomba tér és Thoma-féle bőrgyár szomszédságában bérelt gőzmalom számára telket és részben épületet (11. sz. kép) ,

56 A malmot 3 őrlőjáratra rendezte be, 30 lóerős Wolf-rendszerű gőzgéppel szerelte fel. 30 munkással kezdte a malom üzemét, évi 64 000 bécsi mázsa gabonaőrlési teljesítőképességgel.

57 Az ipari fejlődésnek megint más útját képviselte a Barber fiai-féle gőzmalom, melynek tulajdonosai az 1850-es évek elején telepedtek át Bodenbachból Budára.

58 A császári szabadalmat, amelyet 1854-ben nyerték el, eredetileg Klusemann Gusztáv Alajos, Barberék sógora kérte, majd ehhez csatlakozott a Barber fiai cég. A malomra vonatkozó iratokban később Klusemann Gusztáv Lajosról nem esik szó, s csak egy alkalommal hivatkoznak a Klusemann névre, de ebben az esetben Klusemann Károlyra. 1865-től kezdve azonban Barber és Klusemann 343