Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56

tekre nagy mennyiségű rabszolgát szállított. Ennek a kereskedelemnek főútvonalai Bizánc felől a Duna jobb partján vezető régi római út,

116 az Erdélyen át vezető útvonal,

117 Kijev felől pedig a Vereckei hágón át vezető •útvonal volt.

118 Tudjuk azt is, hogy az erdélyi ^s kijevi útvonal Pesten keresztül vezetett tovább észak és nyugat felé. Fentebb, az óbudai rév funkcióinak vizsgálata során azt állapítottuk meg, hogy a rév éppen ezeket az útvonalakat kapcsolta össze egymással. A Duna-jobbparti régi, „római útvonalon el lehetett kerülni Óbudát és részben Bicskén át közvetlenül elérni Esztergomot,

119 részben Felhévíz felett a mai Bécsi út vonalán vezető római úton is ki lehetett kerülni magát a várost és a révet. Ez a bizánci útvonal tehát nem Óbuda, hanem inkább Felhévíz, a „forum Geyse" kialakulását segítette elő. Bizáncból azonban ezen a Duna-jobbparti úton kívül még más út is vezetett Magyarországra és annak székhelyére, Esztergomba. Ez az útvonal — görög források szerint

120 — kelet felől közelítette meg az országot és nyilván Erdélyen és Szolnokon vagy Szegeden át vezetett Pestre. A kijevi út ugyancsak Pestre vitt, így tehát Pest mind a déli, mind a keleti forgalomban igen nagy szerepet játszott, ennek volt köszönhető gyors és korai fellendülése. A Pesten összpontosuló forgalomnak — mint azt fentebb mondottuk — három átkelőhely állt rendelkezésére a Dunáutúl felé. A pesti rév Székesfehérvár felé közvetítette a pesti árut,

121 de semmi jel sem mutat arra, hogy ugyanez a rév az északi Dunántúl, tehát Esztergom—Győr— Regensburg felé irányuló kereskedelmet is közvetítette volna. A honfoglalás utáni időben és a királyság első századában a legnagyobb szerepe a pesti, majd a jenői révnek volt, itt alakult ki az első iobbparti piachely, a Géza vására is. 1148 és 1212 között azonban ez a piachely Óbudára helyeződött át, tehát valószínűleg nem sokkal 1148 után a harmadik átkelőhely, az óbudai rév került előtérbe. A kereskedelmi útvonalnak ezt az áthelyeződését Óbuda fejlődése magyarázza meg. Az igazgatási központ lakói ui. egyben a fényűzési cikkek felvevői voltak, az ilyen cikkeket szállító külkereskedelem tehát •ennek a felvevőterületnek központjába helyezte át a vásár színhelyét, rami topográfiailag úgy nyilvánult meg, hogy kialakult az óbudai piac és megszűnt Géza vására. A külkereskedelem első szereplése Óbudán tehát a kereskedelmi útvonal áthelyezésének eredménye volt, ez pedig az igazgatási központ kialakulásának volt köszönhető. A külkereskedelem útvonalának áthelyezése a XII. sz. második felében ment végbe, tehát abban az időszakban, amikor a magyar külkereskedelem maga is változáson ment keresztül. A honfoglalás utáni időszakban a magyarság elzárkózott nyugati szomszédaitól, s bár a Duna menti útvonal már a királyság első századában megnyílt a külföldiek előtt,

122 kereskedelmi érintkezés még hosszú ideig nem jött létre, nem utolsósorban á zavaros magyar belpolitikai helyzet miatt.

123 A XII. században azonban már megnyíltak a nyugati kereskedelmi kapcsolatok is, amelyeknek legfontosabb árulerakó helye Esztergom volt.

124 Az 1148-i oklevél is megemlékezik ,,más 29