Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Mályuszné Császár Edit: A Budai Népszínház és közönsége = Le Théatre populaire de Buda et son public 261-314

viszonyait az abszolutizmus éveiben s lemérni ezen a vonalon is az 1861-i felbuzdulás hatását.

7 A fővárosnak ekkor három kőszínháza volt. Ezek közül a Várszínház 1787-ben nyitotta meg kapuit ; hordozta színpadán Kelemen Iyászlóék, Beethoven, Megyeri és az id. L,endvay lépteinek nyomát, túlnyomórészt azonban német társulatok játszottak benne. Az általános gyakorlat az volt, hogy a pesti német színház bérlője játszatta itt a társulata^ hetente néhány napon át, vagyis a pesti Német Színház és a Várszíttház egy kézben volt. Ezt a szokást az indokolta, hogy a Várszínház többnyire deficittel dolgozott, s egyedül nem akadt rá bérlő. A pesti német színjátszás nagy és fényes múltra tekinthetett vissza. Első állandó otthona a Rondella volt, ez a magyarság számára Déryné és Katona József emlékével megszentelt bástyatorony. Innen 1812-ben a németek pompás, új épületbe költöztek át, a mai Vörösmarty tér és a Duna-part között elterülő telken. ,,A nagy német színház" a század első felében Pest város tulajdona és egyik legszebb ékessége volt. Olyan időben épülvén, amelynek nemes ízlését a klasszikus ókor ihlette meg, cicomátlan egyszerűség, de pompás arányok jellemezték. Olyan szép volt, hogy a Pestet leíró útikönyvek még az ötvenes években is oldalakon át beszéltek róla, mintha egy nagy, kedves halottról szólnának. Mert a bécsi építész tervezte, Beethoven István királyával megnyitott, Anschützöt, a Devrienteket* nemegyszer vendégül látó palota 1847 februárjában leégett, s ami még megmaradt belőle, az áldozatul esett a város 1849-i lövetésének. Szerepét 1853 óta az Új-téren (ma Engels-tér) egy részvénytársaság építtette kisebb és jelentéktelen külsejű színház vette át. A harmadik színház volt az 1837-ben megnyitott Pesti Magyar, ekkor már Nemzeti Színház. Hajdan a város végén emelkedő, szerény ke kis intézetnek számított hatalmas német vetélytársa mellett, az ötvenes évek közepén azonban elismerten a legjobb és leglátogatottabb volt a három színház közül.

8 Ezt a Pest-Budán épült, korban egy évszázad különbséget sem mutató három — helyesebben négy — intézetet nem szokás együtt emlegetni. Akadtak, akik szakavatott tudományossággal kutatták a német színházak történetét. Igen sokan emlékeztek meg a szenvedélyes szeretet pátoszával, vagy éles iróniával a Nemzeti Színházról. Hogy azonban német és magyar színjátszás egy korban, részben azonos nézőközönség számára működött, s hogy egymás hatását nemcsak hogy nem semmisítették meg, hanem ellenkezőleg, versenyre kényszerültek, * Anschütz, Heinrich (1,785—1865) egyike a legműveltebb német színészeknek, a német színpadi nyelv mesteri kezelője, a Burgtheater tagja volt. — A Devrientek németalföldi eredetű, híres német színész-család. A XVIII. sz. végén és a XIX. században a legkiválóbb drámai hősök és rendezők sorát adták a német színjátszásnak. 267