Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56

7. A város kialakulása 1212-ig A város történetének első korszaka 1212-ben zárult le, tehát a honfoglalástól kezdve kereken három évszázadot ölel fel. Ennek az időszaknak a forrásai igen gyérek, s ezért nem könnyű a város jellegének, a várost formáló gazdasági és társadalmi erők működésének és szerepének meghatározása sem. Kiindulópontként talán a krónikákban fenntartott hagyományt kell tekintenünk. Ez a hagyomány a megyeri rév használatát és a honfoglaláskor létrejövő fejedelmi várat említi meg, ill. a budai káptalan alapításáról számol be. Mindebből arra következtethetünk, hogy Óbuda már ebben a korban kisebb vagy nagyobb terület központja kellett legyen, amelynek vezetője vagy vezetői a központban székeltek. Nemcsak Korszán vezérre kell itt gondolnunk, hanem a későbbi királyi székhely állandóan helyben tartózkodó tisztviselőire, elsősorban a comes Budensis-re, akiről ugyancsak 1227-ben szerzünk tudomást az oklevelekből,

98 de akinek funkcióit már az első királyi székhely kialakulásakor valakinek el kellett látnia. Neki kellett felügyeletet gyakorolnia a királyi szálláshely őrei felett. .Nem lehet kétséges, hogy ezenkívül gazdasági működést is fejtett ki. Óbudán és környékén olyan királyi jövedelmekről tudunk, amelyek felett az ellenőrzést ugyancsak a comes Budensis-nek kellett gyakorolnia, de amelyeknek rendszeres behajtásához még külön személyzetre is volt szüksége. A rév, a dunai hajók vámjának beszedése nyilvánvalóan külön gazdasági alkalmazottak működését tette szükségessé. A királyi szálláshely kialakulása az előkelők egy csoportját is ide vonzotta, nemcsak olyan ünnepélyes alkalmakkor, mint amilyen Frigyes császár vadászata volt, hanem máskor is. Az előkelők szolgái szorosan hozzátartoztak az igazgatási központhoz, annak egyik, állandóan a városban lakó népelemét alkották már ebben a korban, bár róluk okleveles adattal csak 1213 körül rendelkezünk." A királyi szálláshely mellett alakult ki az egyházi központ, a budai káptalan. Mint fentebb láttuk, létezése első királyaink kora óta kimutatható. Az egyházi testület szorosan vett tagjain kívül a káptalan szükségszerűen más elemeket is Óbudára összpontosított, akik a káptalan fenntartásával kapcsolatos teendőket végezték. 1148 után már gazdasági alkalmazottakra is gondolhatunk, akik a megfelelő királyi jövedelmekből való részesedést biztosították, és talán már 1148 előtt számításba vehetünk olyan officiálisokat is, akik a káptalan igazságszolgáltatási jellegű teendőinél (pl istenítélet) vagy más igazgatási jellegű teendőinél (pl. hiteleshely) működtek közre. Kétségtelen, hogy mindezek a társadalmi csoportok a régi, pozitivista történetszemlélet szempontjait véve alapul csak a város történetének második, 1212 utáni szakaszában bizonyíthatók okleveles adatokkal, létezésüket mégis már az első korszakra vonatkozólag bizonyítottnak kell tekintenünk, mert létük elengedhetetlen járuléka volt a királyi és egyháziközpontnak, amelynek fennállása már 1212 előtt is vitathatatlan tény.