Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Kubinyi András: Csepel népessége a XVIII. században és a XIX. század első felében = Die Bevölkerung von Csepel im 18. und die ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 229-259

7,3%-a. Összehasonlítva ezt a három szomszéd falu és Pest megye iparosainak arányával, kiderül, hogy kb. a tiszta zsellérfalu Promontor, és Szigetszentmiklós iparosainak van hasonló aránya. Tökölön és Rákospalotán az arány jóval alacsonyabb. Nagyjából hasonló arányban éltek iparosok Pest megyében (1. ezekre a 13. sz. táblázatot). Bz azonban onnan magyarázható, hogy a megyei átlagba beletartoztak mezővárosok is, ahol pedig jóval több iparos élt.

66 Az iparosoknak az összlakossághoz való arányát a források fentebb említett nehézségei miatt nehéz megállapítani. A summarium adatát felhasználva kiszámítható, hogy 1828ban a kilenc iparos a lakosság 12,5 ezrelékét alkotta. Ugyanakkor Promontoron a 38 iparos 14,7 ezreléknek, míg Palotán a 10 mesterember csak 8,7 ezreléknek felel meg.

67 Bzeket összehasonlítva azokkal az adatokkal, amelyeket Tolnai György Palugyay Imrének az ötvenes évek elején megjelent művéből az iparosok átlagszámaként négy megye adatai alapján megállapított,

68 érdekes eredményeket kapunk. Bszerint negyedszázaddal később az iparosság aránya a falvak lakosságához még csak 7,6 ezrelék volt. A három idézett Pest környéki falunál a nyilvánvalóan magasabb átlag már a főváros hatását mutatja.

69 A csepeli iparosok mind zsellérek voltak, éspedig négy házas és öt hazátlan. Két takácsot, két asztalost, továbbá egy-egy kovácsot, kőművest, mészárost, szabót és csizmadiát találunk közöttük. A takácsmesterség önállóvá válása már a háziipar bomlásának jele, ugyanis régen a vásznat háziiparszerűen gyártották, ahol tehát még háziipar van, ott nem tud megélni a takács.

70 Úgy gondoljuk, hogy a felsorolt adatokból már levonhatjuk a következtetést. A falu népességének (és azon belül a zsellérségnek) nagyarányú gyarapodása két okra vezethető vissza. Az egyik a szőlőtermelés, amely jó munkaalkalmakat nyújtott, a másik pedig a főváros, éspedig Pest hatása. Bzt az 1828-as összeírás is megállapítja.

71 Érdekes, hogy noha az előző században a község elsősorban Budával volt kapcsolatban,, most az összeírás Pestet emlegeti. Bz érthető is, hiszen Pest ekkor már Iparosodik. Nem véletlen, hogy Pest mellett ebben az időben már iparos-kereskedő zsellértelep jön létre Újpesten.

72 Bgy kortárs is kiemeli, hogy a fővárossal való kereskedelmi kapcsolata révén annyira kifejlődött, hogy a szigeti helységek egyik legcsinosabbik és legtehetősebbjévé vált.

73Az 1838-as árvíz után a község új, védettebb területre költözött a sziget közepe felé. A lakosság új helyre településével még jobban kihangsúlyozódott a Pest felé fordulás. Bddig a budai parttal összekötő rév mellett terült el a falu, az új település viszont már közelebb hozta Pesthez. Bzek a tényezők, tehát a nagyarányú zselléresedés és az új település voltak azok, amelyeknek hatása a következő fél évszázadban még jobban megerősödve, hozzájárult a falu ipari elővárossá alakulásához. Korszakunkban — Újpesttel szemben — ez még nem következett be, azonban a jobbágyfelszabadítás utáni még rohamosabb fejlődése

74 és a fővárossal egyre erősödő kapcsolatok nemsokára megteremtik a feltételeket a falu ilyen irányú átalakulásához. 242