Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Kubinyi András: Csepel népessége a XVIII. században és a XIX. század első felében = Die Bevölkerung von Csepel im 18. und die ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 229-259

A község lélekszáma a XIX. sz.-ban tovább fejlődik.

43 Az úrbérrendezéssel kezdődő, második szakaszban a falu lakossága jóval nagyobb mértékben szaporodik, mint előtte (4. tábla). Bár a két forráscsoport adatai eltérnek egymástól, mégis pontosan megállapíthatók azok az évek, amidőn a népesség szaporodása vagy csökkenése a szokottnál nagyobb volt. Míg a század első éveiben elég nagy a népesség, ez 1810 táján hirtelen lecsökken, valószínűleg a napóleoni háborúk hatására, hogy 1814től 1831-ig fokozatosan emelkedjék. Az 183l-es kolerajárvány pusztítása is kimutatható, de azután újból emelkedik a lakosság száma. A tényleges szaporulatra vonatkozólag az anyakönyvek nyújtanak pontosabb adatokat. 1828—1847-ig 857 a születések és 636 a halálozások száma, a természetes szaporulat tehát 221. (Ugyanekkor az egyházi sematizmusok szerint a szaporulat 234.) legnagyobb volt a szaporodás a következő években : 1828 : 25, 1837 : 29, 1838 : 22, 1841 : 21, 1843 : 24, 1844 : 34, és 1846 : 22 fővel. Csökkent a lakosság 1830 : 10, 1831 : 43, 1835 : 3, 1847 : 6 fővel. Azonos volt a születések és halálozások száma 1839-ben. 1831-ben a kolera, 1847-ben a nagy éhínség okozta a fogyást. 44 Különösen érdekes eredményeket kapunk, ha a csepeli népességszám alakulását összehasonlítjuk az ország egyéb területeivel. Mivel két forrásunk adatai nem egyeznek, külön-külön kell ezeket megvizsgálnunk. Az egyik forrásunk, az 1804-es összeírásnak a megye által évente végrehajtott rektifikációja alapján Csepel lakossága 1816-tól 1846-ig, tehát harminc év alatt 548-ról 898 —lel, clZclZ 100%-ról 163,9%-ra növekedett. Különösen nagymérvű volt az emelkedés 1836-tól 1846-ig (132,5%ról 163,9%-ra). Ugyanekkor Budapestkörnyéken 1816-tól 1846-ig 100%ról 122,2%-ra, a pilisi járásban, amelyhez Csepel is tartozott, 100%-ról 106,5%-ra, míg Pest megyében 100%-ról 124,8%-ra emelkedett. Mind Budapestkörnyéknél, mind a vármegyénél szembetűnik, hogy az emelkedés 1836 és 1846 között elég magas, magasabb, mint az előző évtizedben. (Bár mindkét területen az első évtizedben növekszik meg legjobban a lakosságszám.) A pilisi járás területén viszont az utolsó évtizedben — az előbbihez képest — csökken a lakosság száma (1. mindezekre az 5. táblát). A másik forrásnál, az egyházi sematizmusoknál csak Csepel és Budapestkörnyék adatai állnak rendelkezésre. Bár adataink kissé eltérnek, annyi itt is nyilvánvaló, hogy a csepeli népességszám emelkedése jóval nagyobb mérvű, mint Budapestkörnyéken (1816-ot 100 %-nak tekintve az 1846. évi állapot Csepelnél 179,6%, Budapestkörnyéknél 128,7%). Akár a summariumokban, a sematizmusok szerint is a csepeli népesség gyarapodása inkább az utolsó két, míg Budapestkörnyéké az első évtizedben volt a legerősebb (1, mindenre von. a 6. táblát). A szokatlan nagymérvű csepeli szaporodás okait legjobban akkor ismerhetjük fel, ha megvizsgáljuk a lakosság életkörülményeit. A népesség gyarapodása nem állott arányban a földterület növekedésével. A jobbágytelkek száma változatlan maradt. Erősen előrehaladt a parasztság differenciálódása. Igaz, az országos helyzettel szemben, ahol a 235