Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Kubinyi András: Csepel népessége a XVIII. században és a XIX. század első felében = Die Bevölkerung von Csepel im 18. und die ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 229-259

németek számaránya sem. Az 1752-es összeírás alkalmával változik meg először a helyzet. A németek száma az 1744-esnek kétszeresére, 8-ról 16-ra ugrik, ami 1720-hoz viszonyítva 228,6%. Ezzel szemben az illyrek száma változatlan maradt. A faluban többségbe kerültek a németek, a családfők 57,1%-a immár német. Bár időközben az illyrek száma is növekszik, 1752-től 1770-ig 25 %-kal, a németek szaporodása még nagyobb mérvű. 1770-ben a németek számának növekedése 1720-hoz viszonyítva már 371,4%, és a falu lakosságának 61,9%-át teszik ki. Az összlakosság is fejlődik ezzel : 1720-ban még 19, míg 1752-ben már 28, és 1770-ben 42 családfő él a faluban, azaz 1720-at 100%-nak tekintve 1752 : 147,4 és 1770 : 221,1 (mindezekre 1. az 1. táblát). A falu népének gazdasági megerősödését mutatja az állatállomány növekedése is. A legfontosabb haszonállatok, azaz a jármos ökör, igás ló és tejelő tehenek számáttekintve első adataink 1730-ból vannak. Hat év alatt, tehát 1736-ig, számuk 50-ről 104-re, azaz 208%-ra szökik. Bár 1744-ben visszaesés van, 1752-ben már túlszárnyalják az 1736-os számot. 1771-ben még jobb az eredmény. Különösen jól mutatja az állattenyésztés fejlődését, ha a lakosság fejlődésével hasonlítjuk össze. Ha az 1730-as állatállományt 100%-nak tekintjük, akkor 177l-re 330%-ra emelkedett a számuk, míg ugyanebben az időben a családfők száma (azonban itt 1728-at tekintjük 100%-nak) csak 190,5%-ra (1. ezekre a 2. sz. táblát). Bbben az időszakban kialakul a falu közigazgatási szervezete is. A falu élén a bíró áll, aki mellett helyettes és jegyző működik. A tisztségeket megosztják a két nemzetiség között oly módon, hogy az egyik évben illyr bíró és német helyettes bíró vezeti a falut, míg a következőévben megfordítva. Pl. 1736-ban a bíró Nájperger Miklós, helyettese Szorinác Antal, 1744-ben bíró Szorinác Lukács, helyettese Hut Jakab, 1752-ben bíró Moszt György, helyettese Bogomola György, 1771-ben bíró Gyuratz Simon, helyettese Niderkirchner György.

26 A község önállósulását jelenti bizonyos fokig a saját pecsét is. 1742-től van pecsétje Csepelnek.

27 Egyházi vonalon is ebben a korszakban kezd önállósodni a. falu. Mint láttuk, eleinte Budára jártak a csepeliek templomba, azonban; a század harmmcas éveiben felépült a csepeli templom is.

28 1745 óta már anyakönyveket is vezetnek, leginkább a budai vízivárosi ferencesek és kapucinusok.

29 1771-ben állandó lelkészséget, 1788-ban pedig önálló plébániát kap a falu.

30 A község XVIII. századi, kétségtelen elég gyors ütemű fejlődése azonban nem ment simán.

31 A földesúri hatalom egyre erősödő nyomása érzékelhető adatainkból. A falu terhei még Szavójai Eugen földesurasága idején alakultak ki. Ez még nem volt viszonylag magas, és szerződés szabályozta. A község egy összegben fizetett 100 forint cenzust, az egyes jobbágyok pedig bizonyos természetbeni járandóságokon kívül 8 napi robotot és egy ölfa felvágását voltak kötelesek teljesíteni. Kilencedet nem, csak termény- és állattizedet fizettek. A herceg halála után valamivel emelkedtek terheik. El kellett vállalniok egy 50 mérős zabföld teljes megmunkálását, ezt azonban felcserélték 65 mérő zab természetbeni 232