Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára = Wolfgang v. Kempelen und die Verlegung der Universität nach Ofen 207-227

közvetlenül Kempelenhez szólnak. Felszólítja, hogy havonként értesítse őt az átköltöztetés előrehaladásáról. A továbbiakban az egyetem egyes fakultásainak elhelyezéséről van szó. Nem minden érdekesség híján valók a királynő megjegyzései az elhelyezéssel kapcsolatban. Az anatómiai és a kémiai intézetet, valamint az Egyetemi Nyomdát Mária Terézia nem akarja beengedni a várpalota főépületébe ; a kémiai intézetet például tűzveszélyessége miatt. Azután az egyetemi botanikai kert, majd a bölcsészeti kar elhelyezéséről van szó, sorra utána a matematikai és csillagászati szertárról és helyiségeiről számol be. Sőt, az egyetem mellett ott maradhat a várban a középiskola s a latin elemi is. így egész iskolaváros kerekedik majd a várban. A jegyzőkönyv 9. pontja foglalkozik az Egyetemi Könyvtár elhelyezésével. A vegyesbizottság ugyanis azt is a várban kívánja elhelyezni. A könyvtár még Nagyszombatban van, egyszerre fogják átszállítani az egyetem más ingóságaival együtt. Nagyon érdekes Mária Terézia megjegyzése ehhez a passzushoz. Azt közli tudniillik, hogy a tudományos szempontból kevéssé értékes könyveket — ez a nagyobbik rész —, amelyekre az Egyetemi Könyvtárnak, de még a Nagyszombatban maradó akadémiának sem lesz szüksége, adják át ajándékképpen a szerzetesrendeknek és a világi papoknak. Ez a rendelkezés is Kempelen Farkas tájékoztatására mutat. A könyvtárt Nagyszombatban — úgy látszik — Kempelen nézte át. Niczky aligha értett hozzá, Szabó kanonokról pedig nem tételezhető fel, hogy nyíltan lesújtó véleményt mondott volna a jezsuiták vezette s túlnyomórészt teológiai művekből álló könyvtárról. A könyvtárról szóló ismertetés — ahogy Paulernél is olvasható — Kempelen határozott megállapításaira vall. A könyvtár „inkább (könyveinek) száma és díszes elrendezése, mint tartalma által tűnt ki". Alig voltak ott orvosi, matematikai és természettudományi művek, kevés volt a történettudományi mű is. A királyi biztosok az ötszáz forintos évi könyvtári beszerzési összeget természetesen kevésnek tartják, s javasolják, hogy menten tízezer forint értékű vásárlással gyarapítsák a Budára vándorló könyvállományt. Pauler úgy tudja, hogy a könyvtár nagyszombati állományát Mária Terézia három részre osztotta : egyharmadát Budára, egyharmadát a nagyszombati akadémiának, egyharmadát pedig a papoknak és szerzeteseknek juttatta. A könyvtár átszállítása Budára az Egyetemi Nyomda költségén történik, annak a jövedelmét ugyanis a könyvtár kapja. Érdekes adat világít rá a könyvtár személyzeti állományának összetételére: 1779-ben harmadik könyvtárnoknak egy Bretschneider Henrik nevű tisztviselőt neveznek ki. Róla Pauler azt írja, hogy annak előtte a temesi bánságban szolgált, mint kerületi alkapitány.

22 Valószínű, hogy Kempelen ajánlotta, mint régi bánsági beosztottját. A jegyzőkönyv 10. pontja az Egyetemi Nyomdáról rendelkezik. A javaslat az, hogy Budára csak a nyomda legjobb és legújabb felszerelése menjen át, a régi maradjon Nagyszombatban, ahol változatlanul szükség lesz egy kisebb nyomdára. Végleges döntést a bizottság ebben az ügy215