Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára = Wolfgang v. Kempelen und die Verlegung der Universität nach Ofen 207-227

birtokain a hadirokkantakat és obsitosokat. Kiválogatásuk végett heteket tölt Pesten, az Invalidusház (a mai Városháza) rokkantjait válogatva. A következő évben, mikor egy jelentés tudtul adja az uralkodónőnek, hogy Magyarország sójövedékével baj van, a kibányászott só jelentős része vám és adó megkerülésével, tehát lopott jószágként kerül a piacra, Mária Terézia Kempelent bízza meg — mint sójövedéki igazgatót — az ország sóbányáinak teljhatalmú ellenőrzésével. Ez a vállalkozása is sikerrel jár, a kincstár sójövedelmét Kempelen rövid idő alatt lényegesen felemeli. 1767-ben bízza meg Kempelent II. József, mint társuralkodó, a Bánság vezetésével császári biztosi rangban, ugyanakkor Grassalkovich Antal, a magyar kamara elnöke, megbízza az összes kamarai manufaktúrák és növénytermelő telepek felügyeletével. Ez konkréten azt jelentette : lendítse fel a hazai posztógyártást, gyapotfonást, a selyemhernyótenyésztést és a festőnövények termesztését. Senki nem tudott olyan szerencsés kézzel békét teremteni a hazai nemzetiségi ügyekben, mint Kempelen a délvidéki darázsfészekben. 1768 februárjában az uralkodóhoz előterjesztett Relation-ja, ez a hatalmas tanulmány császári biztosi működésének tapasztalatairól, még ismeretlen kútforrás történetíróink előtt.

12 Ilyen előzmények után történik Kempelen Farkas kinevezése az egyetemet átköltöztető bizottságba. így látva Kempelent, nem kétséges előttünk, hogy az egyetem átköltöztetésének legkitartóbb s legsikeresebben érvelő szószólója a királynőnél ez a patrióta volt. A munka oroszlánrészét is Kempelen végezte. Nyilván Niczky Kristóf és Szabó András is rendelkezett tapasztalattal, diplomatikus éleslátással, jó modorral és határozott fellépéssel, de nem olyan mértékben, mint Kempelen. Kempelennek nagy tekintélye volt, amelyet ilyen országos ügyben latba vetett. A siker reményében tehette is ezt, mert magánügyeiben mindig mellőzte. Mária Teréziához akkoriban nem is mint kamarai tanácsos volt bejáratos, hanem mint igazi tanácsadó, akinek a királynő 1774 óta különösképpen le volt kötelezve. Kempelen ugyanis akkor — 1774 júniusában — a himlőben megbetegedett uralkodónőnek olyan betegágyat készített, amely egy helyben volt mozgatható, felemelhető, s az egyik szobából a másikba lehetett tolni. Ezt az ezermestert tudatosan tette meg a királynő az egyetemi átköltöztetés motorjává. Elképzelhető, hogy Kempelen nem váratlanul állott elő az egyetem áttelepítésének gondolatával. Módszeresen érlelte tervét az udvarban. Figyelte a hangulatot, örült Niczky kezdeményezésének. Bécs akkoriban tele volt a magyar értelmiség legjobbjaival, velük Kempelen állandó szívélyes érintkezésben állt, főleg a testőrírókkal, de Batsányival,, Kármánnal is, s a bécsi magyar lap szerkesztőivel is gyakran találkozott. Nagyon valószínű, hogy a Magyar Hírmondó királyi engedélyét, a két pozsonyi : Ráth, a szerkesztő és Patzkó, a kiadó számára, Kempelen szerezte meg. Jóban volt a felvidéki származású Kollár Ádámmal, az udvari könyvtár igazgatójával. Olyan híre volt, hogy aki állást keresett, kérvénnyel érkezett Magyarországról, azt egyenest Kempelen14* 211