Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Rózsa Miklós: A budapesti cukrászipar fejlődése = Die Entwicklung des Budapester Zuckerbäckergewerbes 167-206

erre való utalást, — ilyen viszont nincsen. Helyesebbnek látszik a második feltevés. Ugyanis a cukrászoknál korábbi testületalakításra nem gondolhatunk, mert a cukrászat mint több különféle tevékenységből keletkezett ipar csak a XIX. sz.. elejére alakult ki. A lajstrom megnyitásakor utólag eszközölt bejegyzések és az ezekre vonatkozó hatósági biztosi igazolás utáni első — egyébként 22. — bejegyzés 1843. február hó 5-én történt szegődtetésre, az ezt követő 15 bejegyzés pedig későbbi szegődtetésre vonatkozik. A bejegyzések általában a szegődtetéssel egy időből származnak, de ezek között is vannak olyanok, amelyekből kitűnően az inas tanulóidejét a bejegyzés idejénél korábban kezdte. Azutolsó szegődtetésre vonatkozó bejegyzés a lajstrom 6. oldalán 1846. május 28-áról olvasható. A 7. oldalon a felszabadításokra vonatkozó bejegyzések következnek. Az első bejegyzett felszabadítás 1843. március 5-én, az utolsó 1846. május 28-án történt. Figyelmet érdemel, hogy a lajstrom első bejegyzése szerint a bejegyzést eszközlő a szervezetet „Innung" szó használatával említi, a felszabadításokra vonatkozó bejegyzéseknél pedig a „Gremium" szó szerepel. Ali. oldalon „1845" felírás, s alatta egyetlen bejegyzés található. Szövege a következő : „Den 27. V. wurde in Sinne der Statuten H. Wolfgang Iyössel zum ersten und H. leonhard Richter zum zweiten Vorsteher des Gremiums durch Stimmen Mehrcheit gewählt." Több bejegyzés a füzetben nem található. 125 E tanulmány lezárása után folytatott levéltári kutatás eredményeképpen már megállapíthatók a szervezet megalakulásának előzményei, körülményei és megalakulásának ideje, valamint a szervezet jogállása. K kutatási eredmények birtokában rámutatunk a következőkre : 1958 húsvétján tudományos felhasználás és feldolgozás lehetőségének biztosításával, akkori birtokosa rendelkezésünkre bocsátott egy aranyozott nyomással gazdagon díszített, zöld bőrbe kötött jegyzőkönyvet, melynek aranyozott címnyomata : „Protocoll der vereinigten Ofner und Pesther Zuckerbäcker Innung 1843" (A kötés Hänszier Károly pesti könyvkötő munkája). A könyv létrejöttével és vezetésével, valamint bejegyzéseivel kapcsolatos adatok publikálása kéziratban levő külön tanulmányom tárgya. Arra tekintettel azonban, hogy a címnyomatból téves következtetéseket lehet levonni, és ez a budapesti Vörösmarty cukrászda 100 éves fennállásának alkalmából kiadott díszes üdvözlőkártyán épp e jegyzőkönyv idézésével már be is következett, téves ismeretek elterjedésének megelőzése érdekében már ezúttal szükségesnek tartjuk annak rögzítését, hogy a budai és pesti cukrászok szervezete nem 1843-ban alakult meg, s jogszerű működését nem céhként fejtette ki. 126 Iyandesgesetz und Regierungsblatt für das Kronland Ungarn — Magyarországot illető Országos Törvény és Kormánylap. II. évf. VI. db. Kiadva németül 1851. február 22. Kétnyelvű kiadásban 1851. március 12. 127 Ilyen felszabadítólevél Menczel Nep. János balassagyarmati cukrász által Auguszt Elek részére 1852. október 14-én kiadott „Tehrbrief". 128 Bp. Tört. Múz. ujk. oszt. Céhemlékek 3236. ltsz. 129

1. m. 9. 130 1872 : VIII. te. 131

Ideigl. Ip. Rttás. 80. §. 132 A 479/152? It. sz.; fekete fanyelű, 34 mm átmérőjű sárgaréz-pecsétnyomó, levélkeretbe foglalt ötsoros szövege a következő: „Gremiums /Insiegel der/ Pester bürgerl. /Zuckerbecker/ 1854." 138 A Múzeumban 14.009—5 lt. sz. a. őrzött Fvk. 12° könyvecske 20 oldalt tartalmaz. Az 5—9. oldalon a vándorlással kapcsolatos általános szabályok nyomtatott szövegét találjuk. Tajtos Antal, 1840-ben Egerben született, cukrászsegéd (Zuckerbäckergehilfe) Időssel Farkas pesti cukrásznál 1856. augusztus 27-én 3 évi inaskodás után szabadult. Ettől kezdve 1857. április l-ig az egri Gerstner I^őrinc cukrásznál dolgozott. Ekkor kapta meg a kétesztendei vándorláshoz szükséges engedélyt. 201