Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Rózsa Miklós: A budapesti cukrászipar fejlődése = Die Entwicklung des Budapester Zuckerbäckergewerbes 167-206

•eleget tenni akaró belépni szándékozótól a belépés meg nem tagadható. (79. §) Annak vizsgálata, hogy milyen körülmények között szűnt meg a pest-budai cukrászok szervezete, és hogy alapítottak-e törvény szerinti ipartársulatot, a további kutatás tárgya. Az 1872:VIII. te.-be foglalt első ipartörvény helyébe az 1884. évi október hó 1-én lépett második magyar ipartörvény, az 1884:XVII.tc. iparcsoportosítási rendszerében a cukrászipar a képesítéshez kötött és bejelentési kötelezettség alá tartozó iparok közt foglal helyet. A törvény szerint az, aki cukrászipart önállóan kíván űzni, köteles ez iránti szándékát az illetékes elsőfokú iparhatóságnak írásban bejelenteni, s ennek során igazolni, hogy az ipar önálló gyakorlásához megkívánt általános feltételeknek (1. és 2. §) megfelel, köteles volt továbbá a képesítés meglétét tanoncbizonyítvánnyal és oly okmánnyal igazolni, amely szerint a tanviszony megszűnése után cukrászműhelyben vagy ilyen irányú gyárban cukrászszakmunkába vágó munkával legalább két évig foglalkozott. (4. §) Második ipartörvényünk lényeges változást hozott az iparosok egyesülési joga és lehetősége tekintetében, és elrendelte, hogy olyan városokban (községekben), ahol a képesítéshez kötött iparűzők száma "bizonyos számot (legalább 100) elér, ipartestületet kell alakítani (127. §), és az iparosok kötelesek ebbe belépni. (124. §) Budapesten az ipartestületek iparágak vagy iparcsoportok szerint voltak alakíthatók. (124. §) A kényszertársuláson alapuló ipartestületek mellett a második ipartörvény továbbra is meghagyta az ipartársulatok intézményét, és e vonatkozásban az első ipartörvénnyel azonos módon rendelkezett. (149. §) A budapesti cukrászok egyelőre önálló ipartestületet nem alakítottak, hanem 1884-ben a sütőkkel és mézeskalácsosokkal együtt megalakították a budapesti sütő, cukrász és mézeskalácsos ipartestületet, s ebből kiválva 1906-ban megalapították az ugyancsak kivált mézeskalácsosokkal mint rokoniparosokkal közös ipartestületüket.

140 A cukrásziparnak a XIX. sz. végi helyzetét szabályozó 1884 : XVII. tc.-be foglalt ipartörvénynek budapesti vonatkozásban mintegy kiegészítését alkotja a Főváros Tanácsa által a cukrászipar gyakorlása tárgyában alkotott 1186/1897. sz. szabályrendelet.

141 A szabályrendelet a műhellyel, a feldolgozásra kerülő anyaggal, valamint a kész termékkel kapcsolatos közegészségügyi rendelkezéseket, az árusítás helyét meghatározó, a cukrászati cikkekkel való házalást tilalmazó, és a megrendelésekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A budapesti cukrászipar későbbi ipari-közigazgatásjogi helyzetének vizsgálata a cukrásziparnak tanulmányunk tárgyául felvett időszakot követő fejlődését vizsgálni hivatott újabb tanulmány kereteibe illeszkedik. 13 Tanulmányok Budapest miiltjából 193