Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy István: A választó polgárság testülete Budán a XVIII. században = Die "Genannte Bürgerschaft" Ofens im 18. Jahrhunderts 139-166

A választó, illetve választott polgárság testületének elnevezése, hatásköre, befolyása különböző az egyes szabad királyi városokban. Egyes városokban külső vagy nagytanács a neve, másutt a külső tanács a választó polgárságnak csak magja volt. Latin neve electa communitas, selecta communitas vagy egyszerűen csak communitas, electi vagy selecti cives, centum viri, centum vir atus, ducentiviratus (a választó polgárság létszáma szerint) ; német neve Genannte vagy genannte, ill. erwählte Bürgerschaft, Wahlbürgerschaft vagy csak Bürgerschaft ; magyar nevét már ismerjük. Több városban alárendelt szerepet játszott az igazgatást intéző tanács mellett, máshol valóban ellenőrző szerepet játszott, sőt pl. a felső-magyarországi városoknál a tanács felett bíráskodási jogot is gyakorolt.

5 A választó polgárság testületének kialakulásáról, tevékenységéről ismereteink meglehetősen hézagosak és általánosak. E tanulmány megkísérli a török uralom alól felszabadult Buda város választó polgársága fejlődésének ismertetését. A XVIII. sz.-beli Buda, tehát az ország egyik legfontosabb városa választó polgárságának ismertetése más szempontból is lényeges. Megvilágíthatja a városi fejlődés több fontos kérdését, s alkalmat ad arra, hogy egy város önkormányzatának, társadalmának kialakulását az első lépésektől kezdve megfigyeljük. Fényt deríthet továbbá a város történetének egyéb, a kor általános történeti jelenségeivel kapcsolatos kérdéseire, pl. arra, hogyan avatkozott be a bécsi kormányzat a török uralom után a városi szervezet kialakításába.

6 A budai polgárság önkormányzati jogai a kamarai igazgatás korában A török uralom alól felszabadult Buda a választó polgárság testületével kapcsolatban már jelentős középkori hagyományokra támaszkodhatott. A XV. század második felére százas polgárság (centumviri) alakjában Budán is külön testület alakult ki az önkormányzati jogok gyakorlására, tehát a tanács megválasztására, az adók kivetésére, a városi gazdálkodás ellenőrzésére. A százas polgárok testületét minden évben a tisztújítás előtt a lelépő tanács nevezte ki az érdemesebb, gazdagabb polgárok közül (ötvenet a magyarokból, ötvenet a németekből).

7 A török uralom megsemmisítette a város önkormányzati szervezetét. A bécsi udvari kamara, illetve a budai kamarai adminisztráció fennhatósága, a városi kiváltságok hiánya következtében a város önkormányzati élete, közvetlenül 1686 után, még a Mohács előtti fejlődési szintet sem érte el. Budán emiatt 1705-ig, a Lipót-féle kiváltságlevél rendelkezéseinek gyakorlati életbeléptetéséig nem találunk külső tanácsot, még kevésbé választó polgárságot. A város közvetlen felettes hatósága a budai kamarai adminisztráció volt, ennek három jelöltje közül választotta meg általában az összpolgárság a polgármestert (Budán bírói tisztség csak 1705 után található), majd 1688-ban már a városi kamarást is. A tanácsnokokat többnyire a kamarai adminisztrátor nevezte ki, vagy legjobb esetben a kamarai adminisztráció javaslatára, hozzájárulá140