Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

korábbi rendelkezését s utasította a kamarai igazgatóságot, hogy a fenti jövedelmek beszedését és kezelését továbbra is tartsa meg.

66 A rendelkezés a várost nehéz helyzetbe hozta : már korábban tekintélyes kölcsönöket vett fel Probergertől, hogy a reá eső 6400 forint fegyverjogváltságot ki tudja fizetni.

67 A rendelet hatálytalanítása komoly ellenállást váltott ki Pest és Buda polgárságában és tanácsában egyaránt. Végül is a kamarai körökben a politikai raison legyőzte az anyagi érdekeket : a szabadságharc egyre növekvő sikerei nyomán nem merték a két várost teljesen elidegeníteni, Rákóczi karjai közé hajtani. B meggondolás eredményeként engedélyezték 1705 április végén mindkét városban a szabad bíró választás megtartását. Pest polgársága ezen a választáson nem bizonyult hálátlannak : Proberger Jakabot választották meg a város első szabad bírájának, azt a polgártársukat, aki kemény kézzel, de ugyanakkor ügyes diplomáciával vezette a harcot az önkormányzat ellenségeivel szemben s Mosel syndicussal együtt a legtöbbet tett a városi szabadságjogok elnyerése érdekében. Ez a küzdelem a tanács teljes győzelmével ért véget, amiben nem kis része volt annak, hogy a szabadságharc kitörése után a városi magyar elem számban és jelentőségben egyaránt háttérbe szorult, s hogy a kameralista ellenzék lába alól is kicsúszott a talaj. így az elsősorban a német polgárságra támaszkodó tanácsi csoport egyedül maradt a porondon. A tanács további megerősödését szolgálta az első szabad bíróválasztást követően a városi külső tanács megalakulása is. Ez a szerv (hasonlóan a már korábban megalakult, választott polgársághoz) csupán látszatra volt demokratikus : a lényeges közügyeket továbbra is kizárólag a belső tanács intézte, a külső tanács csupán jelentéktelen adminisztratív funkciókat kapott. Viszont azzal, hogy a belső tanácsba való beválasztás előfeltétele lett a külső tanáv si tagság, a belső tanács biztosította a szempontjainak megfelelő előzetes szelekciót. A szabadalomlevéllel kapcsolatos jogi természetű cselekmények 1705 novemberében fejeződtek be : a kamara ekkor felhívta a várost a privilégium hivatalos bemutatására, majd pedig elrendelte, hogy a város és a kamarai igazgatóság közvetlen tárgyalások során tisztázzák az egymással szemben kölcsönösen fennálló anyagi természetű igényeket.

68 Bár tudjuk, hogy a privilégiumban biztosított anyagi természetű jogok teljes birtokbavételét a szabadságharc eseményei időlegesen megakadályozták, mégis meg kell állapítanunk, hogy a szabadalomlevél elnyerése és az ennek alapján megtartott első szabad bíróválasztás nem csupán közjogi természetű eredmény volt. A tanács 7703—1705. évi döntő győzelme társadalmi küzdelmet zárt le. Ennek a társadalmi küzdelemnek alapelemeit a város kezdeti éveivel kapcsolatban ismertetett ellentétek már magukban foglalták. A kamarai igazgatóság és a város ellentéte a privilégiumért folytatott küzdelem jegyében idők folyamán megerősödött, de ugyanakkor differenciálódott is. A városi társadalom a küzdelem során két táborra oszlott, a tanácsi csoport és a kameralisták táborára. A két szemben álló csoportot anyagi, politikai és egyéni érdekek 130