Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

Tuházza ; a városi számadások felülvizsgálatát a tanácsra és a polgárságra bízza s csupán a revíziót tartja fenn a kamarai igazgatóság számára ; •elrendeli a városok területének telekkönyvi felmérését ; városi fürdő, malom, vendéglő létesítése felől intézkedik. Biztosítja az adóbehajtás terén a megyétől való függetlenséget, valamint a város igazságszolgáltatási jogát. A kamarai igazgatóság szervezetének átalakításával együtt nyomatékosan felhívja a kamaraigazgató figyelmét mindennemű visszaélés, kihágás megszüntetésére és a kamarai érdekek fokozottabb védelmére.

44 A kamarai igazgatóság az év végén közölte a tanáccsal a rendelettel kapcsolatos megjegyzéseit. Igyekezett, ahol erre lehetőség nyílt, az intézkedéseket saját érdekében magyarázni (elsősorban a bíróválasztás területén). Bármennyire is berzenkedett azonban a kamara intézkedései ellen, egyet nem tudott lenyelni : azt, hogy a kamara rendelete elismerte Buda szabad királyi városi jogállását és hogy gyakorlatilag Pest is teljesen azonos jogok birtokába jutott (ideértve a kamara igazgatóság három jelöltje közül történő bíró választás jogát). A küzdelem a következőkben a szabad királyi jogok privilegiális elismertetéséért folyt.

45 Mindezen eredmények mellett jelentéktelennek kell minősítenünk a kameralista irányzat személyi előretörését, amit elsősorban a kamaraigazgatóság jogellenes tevékenysége tett lehetővé. Az 1697 elején megtartott bíróválasztáson Proberger megbukott. A többséget azonban nem a kameralista Herold, hanem 79 szavazattal a polgárság képviselője, Eschenbrugger kapta. A kamarai igazgatóság erre Eschenbrugger mellőzésével, kinevezéssel, Heroldot ültette a bírói székbe. A megerősítés késedelmeskedése miatt a bírói funkciókat több hónapon keresztül Eschenbrugger látta el.

46 A kamarai igazgatóság erőszakos lépését követő fél évtized a város belső történetének legbonyolultabb korszaka, melyben gyors egymásutánban váltják egymást a polgárság által választott, a kamarai igazgatóság, illetve a különböző vizsgálóbizottságok által kinevezett bírák. A komoly viharok hosszú sorozata az 1698. január 8-ra egybehívott tisztújító gyűlésen tört ki. Herold legutolsó bíráskodása alatt a tanács egy jogkönyvtervezet elkészítésével és az uralkodóhoz való felterjesztésével öntevékeny és közjogi természetű kísérletet tett az önkormányzati jogok kodifikálására. Ennek nyomán a kamarai igazgatóság bizalma még oly kipróbált embereiben is megingott, mint Herold, s választásra egészen új jelölteket állított. Az eddigiek során megfigyelhettük, hogy minden olyan alkalommal, amikor a kamarai igazgatóság el akarta gáncsolni a tanácsi érdekcsoportot, nem a kameralisták, hanem a polgárság kerekedett felül. így történt ez 1697-ben s így gondolta ezt el most is a kamarai igazgatóság, azonban beavatkozása •— a korábbi küzdelmek eredményeként—más következményekkel is járt. A polgárság szimpátiájára számítva, Pollermann Mátyás magyar érzelmű gazdálkodót, Linzer János kamarai tisztviselőt és azt a Lehner Mihály kocs119