Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138
bontása nélkül, a bécsi kiszabás figyelembevételével. Ugyanezen elgondolás alapján a rendelet még arra is kitért, hogy a Magyarországról Bécs felé irányuló, illetve az ellenirányú áruforgalombán is az eddigi harmincadnak csupán fele fizetendő. A harmincadkezelés terén elrendelt újítások kettős célt szolgáltak. Egyrészt — a díjtételek csökkentésével, a vámkezelés egyszerűsítésével a pesti vásárok, illetve az új szerzeményi terület kereskedelmi forgalmát óhajtották emelni. Ezzel kétségtelenül jó szolgálatot tettek az ország gazdasági életének. Az, hogy a harmincadtételek egyharmadra csökkentek, nem okozott különösebb veszteséget az országnak, mivel ezek a pénzösszegek úgyis az udvari kamara kezelésében voltak. Azzal viszont, hogy a „capitale vectigal"-nak Bécsben történt lefizetése után léptette életbe magyar területen a csökkentést, csupán a bécsi harmincadhivatal hasznát fokozta. Ezt azonban a nyújtott haszon ellensúlyozta. Az eredeti javaslattal szemben a privilégium a vásártartás jogát provizórikus jelleggel, hat évi próbaidőre adta meg s a végleges engedély kiadását az eredményektől tette függővé. Ez az idő, mint tudjuk, négy évre rövidült ; a város 1694-ben kapta meg véglegesen a vásártartási jogot, de akkor már évi négy vásár tartására. 27 A heti és országos vásárok tartásával járó forgalomemelkedés, az első ötéves adómentesség — annak ellenére, hogy a város pénzügyi terhei nem enyhültek nagyobb mértékben — fellendítette a városi polgárság gazdasági erejét. Ennek kétségtelen politikai jele, hogy Herold utóda, Eschenbrugger Fülöp vendéglős nem a kamarai igazgatóság, hanem a polgárság embere volt. Az őt követő bíró, Proberger Jakab serfőző 1693. január 14. és 1694. május 6. között képviselte a harmadik érdekcsoportot : bírói székbe kerülése a tanácsi érdekcsoport politikai megerősödését jelzi. S valóban : a következő másfél évtizedben — egyetlen kivételtől eltekintve -— a kameralista Herold, a polgári Eschenbrugger és a tanácsi Proberger váltogatják egymást a bírói székben 28 s képviselik azokat a nézeteket, érdekeket és szándékokat, melyek a szembenálló érdekcsoportok működését megszabták. Az a tény, hogy hármójuk közül éppen a tanácsi csoportot képviselő Proberger Jakab tett szert a legnagyobb tekintélyre s később osztatlan népszerűségre, egyáltalán nem magyarázható meg csupán igen jó anyagi helyzetével, a sérfőzés terén élvezett privilégiumával. Éppen ellenkezőleg : monopolisztikus helyzetével sok egyéni ellenfelet szerzett magának. Sikerét, mely egyúttal a tanácsurak sikerének is mondható, társadalompolitikai körülményeknek és jó politikai érzékének köszönhette. A városi önkormányzat ügye mellé állott, s mint azt a jövendő megmutatja, jól választott. A polgárság képviselete Eschenbrugger nevével függ össze. Tudomásunk szerint személyi ellentét nem választotta el Probergertől. Személyében a polgárságnak a tanáccsal szemben fennálló ellentéte jutott kifejezésre : a polgárság — ugyanakkor, amikor támogatta a tanácsot az önkormányzatért vívott küzdelemben — féltékenyen nézte a tanács ö Tanulmányok Budapest múltjából 113
