Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

A szerbeknek kezdetben nem volt tanácsi képviseletük s csupán évek múlva kaptak egy, először nem is teljes jogú tanácsosi helyet. Háttérbeszorulásukat több ok idézte elő : letelepedésük már kezdetben problematikus volt. A görögkeletieket a város katolikus lakóitól vallásuk választotta el ; a szerb iparosok és kereskedők pedig komoly gazdasági konkurrenciát jelentettek a német-magyar iparos-kereskedő polgárság számára. Ebben a korszakban természetesen még nem beszélhetünk az egyes nemzetiségek olyan jellegű ellentétéről, mint pl. a XIX. században. A nemzetiségi ellentét a városon belül ekkor még erősebben gazdasági, ill. vallási jellegű volt, azonban természetesen — a kornak megfelelő — politikai színezet is felismerhető benne. így a tanács 1695-ben azon panaszkodik, hogy a gazdasági nehézségek miatt a város magyar és német (tehát katolikus!) lakói közül sokan elköltöznek s helyüket ,,lauther Calvinisten, Räzen, Türckhen und dergleiches Gesindl" foglalja el, — pedig a kamarai igazgatóság feladata a német elem megerősítése lenne.

23 Az abban a korban még erősen keveredett vallási-nyelvi-fajigazdasági-politikai kategóriák bizonyos fokú tisztázódása a Rákócziszabadságharc éveiben következett be, amikor — a politikai tényező előtérbetolódásával — kiéleződtek az ellentétek a város magyar, ill. szerb-német polgárai között. Ez a folyamat végül a magyar lakosság nagy részének elköltözéséhez vezetett és hozzájárult ahhoz, hogy Pesten a XVIII. században abszolút német többség alakult ki. Természetes ellentét alakult ki idők során a város és a megye között is. Ennek alapvető gazdasági oka az 1689. évi első ötéves adómentességi rendelet volt, melyet a katonai szervek mellett a megye sem akart elismerni, s továbbra is fenn óhajtotta tartani az adómentesség előtt gyakorolt adókivetési, ill. behajtási jogot. Idővel bizonyos bonyolult ellentét fejlődött ki a városi polgárság és a nemesség között. így pl. a város magyar nemesei arra törekedtek, hogy a német iparos polgárság politikai erejét gyengítsék, viszont a németajkú, polgári származású nemesek nemegyszer álltak — a magyar nemesség oldalára németajkú polgártársaikkal szemben. II. A kamarai igazgatóság gyámsága alatt Pest felszabadulás utáni első negyedszázada a budai kamarai igazgatóság gyámsága alatt telt el. Ez kezdetben természetes volt, hiszen a várost fizikai, társadalmi, gazdasági és szervezeti szempontból egyaránt újra fel kellett építeni. Amint azonban izmosodni kezdett a város polgársága, szabadulni igyekezett a gyámsági kötelék alól. Ez a törekvés állandóan erősödött, s végül a szabad királyi városi privilégium visszanyeréséhez vezetett. A város fejlődésének szervezeti és kronologikus történetével több érdemes várostörténész foglalkozott.

24 Nem lehet feladatunk, hogy adat110