Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

jellemző, hogy még az egyházi jövedelmek egy részét is kamarai kezelésbe vonja.

8 Már az 1684. évi javaslatok előírták, hogy az újszerzeményi területet kamarai inspektorok útján kell igazgatni. Ennek alapján nyolc nappal az ostrom befejezte után Werlein megkapta budai kinevezését, s szeptember 28-án már meg is érkezett állomáshelyére. így kezdődött a katonai szervek és a budai kamarai igazgatóság ellentétének kialakulása. A két szerv egyazon cél érdekében dolgozott, azonban közvetlen érdekeik különbözősége létrehozta köztük az antagonizmust. Már egész korán szükségessé vált a katonai és kamarai ügykörök elhatárolása. Bz a kor szokásainak megfelelően a rendeleti út mellett ,, any

agi érdekeltség" teremtésével ment végbe. A kamara 1686. július 7-én igen tekintélyes, évi 1200 forintnyi összeget biztosított az érsekújvári katonai parancsnoknak azzal a feltétellel, ha nem avatkozik a kamarai ügykörbe s elősegíti a kamara ügyintézését. Később királyi rendelet határolta el az ügyköröket s hagyta jóvá a katonai parancsnokok kamarai díjazását. Majd október 15-én, tehát már Werlein kinevezése után megtörtént a budai katonai parancsnok rendszeres kamarai jövedelmének megállapítása.

9 A megegyezés természetesen nem szüntette meg teljesen az ellentéteket,

10 melyek az első években megszabták a város sorsának alakulását a két ,,malomkő" között. A kezdeti hónapok közvetlen katonai és kamarai igazgatása a lakosság lélekszámának emelkedésével lehetetlenné vált. Létre kellett hozni a polgárság saját igazgatási szervezetét, ami a polgárságnak a katonai és kamarai szervekkel való ellentétét idézte elő. A megtelepedés utáni időkben a polgárság maga intézte kisebb belső ügyeit, szervezeti keretek nélkül. A polgárságot mint testületet a polgárrá felvett s az ún. ,,Bürger-Roll"-ba beírt telepesekből a kamarai igazgatóság hozta létre, amikor 1687. október 6-án feleskette a polgárokat s ezzel létrehozta az „ordentliche Burgerschaft"-ot, azaz a polgárságot mint testületet. Ugyanekkor Pest első bírájává Vatula Jakab pesti harmincadellenőrt, tehát kamarai tisztviselőt nevezte ki. A bírói igazgatási funkció ekkor igen csekély volt : közvetítő szerepet játszott a kamarai igazgatás és a polgárság közt. Önállósága csupán a bíráskodás területén volt, azonban ott is csak elsőfokú vonatkozásban. A polgárság testületének létrehozatala, a bíró kinevezése a fejlődés természetes következménye volt. A közvetlen indítékot azonban a katonaság adta azzal, hogy gyakorlatilag sohasem ismerte el a kamarai igazgatóság jogkörét s állandóan kísérletezett annak kiküszöbölésével.

11 Brre utal a pesti bíró 1687. november 7-én kelt megerősítése is, mely jelzi, hogy a kinevezés célja a polgári felettes szervek védelmével a ,,más irányú" (tehát : katonai) beavatkozás kiküszöbölése és a katonaság kihágásainak megszüntetése.

12 Vatula bíró más irányú, országgyűlési elfoglaltsága miatt keveset tartózkodott a városban. Helyetteseként Pettschmann albíró működött, őt azonban 1688 tavaszán elmozdították, eddigi tudomásunk szerint 106